Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-11-13 / 46. szám
916. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 46. sz. ján törvényesített gyermekének is abban áz esetben, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga életét minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben, vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen idöbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el.i Ez a határozmányi az ideiglenes minőségben alkalmazott, valamint az olyan tisztviselők, altisztek és szolgák gyermekeire is kiterjed, akik e jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt. 34. §. Vármegyei szolgálatban volt nyugdijképes egyének árváira nézve: a) mindaddig, mig édes anyjuk életben van s illetőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fejenkint az: apa legutóbbi beszámítható javadalmazásának nyolc (8) százalékában állapittatik meg. b) ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenkint az atya legutóbbi beszámilható javadalmazásának tizenöt (15) százalékában állapittatik meg. \ Szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekinteni, akiknek anyja azt az okot kivéve, hogy a férje a 16., illetve 17. szakaszok értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, özvegyi nyugdijra bármely okból igényt nem tarthat vagy özvegyi nyugdiját bármely ókból elvesztette. A neveltetési járuléknak összege azonban az atyátlan árváknál az özvegyi nyugellátás összegét; a teljesen árvák neveltetési járulékainak összege pedig, az atya által kiérdemelt, illetve, ha a szolgálatba lépés alkalmával az atya 40-ik életévét már betöltötte, az atya 5 és 10 év közötti szolgálata esetén, 10 évi szolgálat után részére járó nyugdíj összeget meg nem haladhatja. c) A nyugdíjazott állapotban elhalt férj özvegyének nyugellátási dija és az árvák neveltetési járuléka sem egyenkint, sem pedig együttvéve nem lehet magasabb, mint az a nyugdij, melyet a férj élvezett. 35. §. A neveltetési járulék élvezete tisztviselők gyermekeinél (nemre való tekin- kintet nélkül) huszonnégy (2=t) éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig; az altisztek és szolgák gyermekeinél tizenhat (16) éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek és szolgák olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménnyel még 16-ik életévének betöltése után is folytatja, a törvényhatósági közgyűlés a neveltetési járulékot, a tanulmányok befejeztéig, legfeljebb azonban a gyermek 24 éves korának betöltéséig meghagyhatja, illetőleg újból folyósíthatja. IX. Fejezet. A kiskorúak ellátásának hiánya vagy beszüntetése. 36. §. A 25. §-ban felsorolt eseteken kívül neveltetési járulékra igényt nem tarthat : ' a) az a gyermek, aki nem magyar állampolgár, b) az a gyermek, akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt Ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése mint törvény szerint következő hatály van egybekötve. 37. §. A már folyósított neveltetési járulékot be kell szüntetni a következő esetekben : a) ha az árva magyar állampolgárságát elveszti ; b) ha az árvát a biróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre Ítéli, vagy ha az árvát a biróság olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve,
