Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-10-16 / 42. szám
Somogyvármegye Hivatalos L apja 42. sz. 828 sértő cselekményeknek, amelyek a polgári és politikai jogok szabad gyakorlását megnehezítik vagy épen lehetetlenné teszik. Mindezeknél fogva — részben a ma is érvényben álló jogszabállyal, különösen a népgyülések tárgyában 7664898. B. M. ein. szám alatt kiadott körrendelet*) minősítő és büntető rendelkezéseivel, részben a törvényhozásnak az 1913: XiV. te. 148. és az 1913: XXIII. te. 19. §-ában is kifejezésre jutott intencióival egybehangzóan — az 1879 : XL. t.-cikk 1. §-a alapján is — a következőket rendelem : A) Nyilvános gyűlések. 1. Nyilvános gyűlést (népgyülést) csak akkor lehet tartani, ha azt Budapest székesfővárosban a m. kir. államrendőrség főkapitányánál, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városban a rendőrkapitánynál, nagy- és kisközségben a járási főszolgabírónál, a városban (községben) lakó, legalább négy megbízható önjogu magyar állampolgár — a helynek, a gyűlés céljának és megtartása pontos időpontjának megjelölésével — legalább 48 órával előbb a részletes tárgysorozat bemutatása mellett, írásban bejelenti és a rendőrhatóság a bejelentést tudomásul vette. 2. A rendőrhatóság a gyűlés bejelentését tudomásul veszi, ha a gyűlés célja nem törvényellenes és megtartása a köz- és vagyonbiztonságot, a közrendet vagy a közegészséget előreláthatólag nem veszélyezteti. Ha a gyűlés célja törvényellenes, vagy a közrend erőszakos megháboritására irányul, a rendőrhatóság köteles a gyűlés megtartását megtiltani. A tilalmat a rendőr- hatóság a bejelentés tudomásul vétele után is kibocsáthatja, ha utólag értesült arról, hogy az eltiltás okai fenforognak. 3. A rendőrhatóság köteles a bejelentésre ennek megtörténtétől a gyűlés kezdetéig terjedő időtartam első felében nyilatkozni. A gyűlést eltiltó véghatározatot indokolni kell E véghatározat ellen fokozatos felebbvitelnek van helye. 4. A nyilvános gyűlés bejelentői és rendezői, valamint megválasztásuk elfogadása után az elnökség tagjai (tisztikar) is felelősek a rend fentartásáért és azért, hogy a gyűlésen az alkotmány, a törvények és a közrend ellen irányuló izgatás meg fog akadályoztatni. A gyűlésen fegyveresen részt venni nem szabad. 5. Nyilvános politikai gyűlések vezetői, rendezői és tisztikarának tagjai idegen állampolgárok nem lehetnek. Ilyen gyűléseken idegen állampolgárok csak a rendőr- hatóság beleegyezésével szólalhatnak fel. 6. A rendőrhatóság magát minden nyilvános gyűlésen kiküldöttje által képviseltetheti. 7. A kiküldött köteles a gyűlés lefolyását figyelemmel kisérni, az alkotmány, törvény vagy a közrend ellen irányuló izgatás vagy rendzavarás esetén az elnököt (tisztikart) azok megakadályozására, szükség esetében a gyűlés feloszlatására felhívni és ha a felhívásnak nem volna meg a kivánt sikere, a gyűlést feloszlatottnak nyilvánítani, végső esetben azt karhatalom igénybevételével feloszlatni. 8. A nyilvános gyűlés elnöksége (tisztikara) köteles a hatósági kiküldöttnek a közrend fentartására és a gyűlés törvényszerű lefolyására, illetőleg feloszlatására irányuló rendelkezéseit foganatosítani. 9. Az 1—8. pontokban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a hatósági gyűlésekre, továbbá a láttamozott alapszabályokkal biró egyesületeknek alapszabályszerü üléseire, sem a kereskedelmi társaságok és a külön törvény alapján létesült társulatok, pénztárak stb. gyűléseire. *) B. K. 1898. évf. 99. lapon.
