Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)

1913-10-02 / 40. szám

40. sz.

Somogyvánnegye Hivatalos Lapja.

811.

3. A más községbe áttett és vidékről érkezett állami adókról tételenkint két kimutatás szerkesztendő, az első kimutatás tételeit képezik azon adózók és adók, melyek az adóhivat il által hitelesített főösszegből levonandók, a második kimutatásban pedig azon tételek szerepelnek, melyek az illető község adóalapját növelik.

4. A vasúttársaságok stb terhére és pedig : a Magyar államvasut (ebben a Pécs-Barcsi is,) a Délivasut a „Délivasuti szolgák nyugdíjintézete“ Kiliti, a Barcs-Pák- ráci h. é. v., a Zalavölgyi h. é. v., a Keszthely-B.-szentgyörgyi h. é. v., a Somogyszob- Barcsi h. é. v., a Somogyszob-Balatonszentgyörgyi h. é. v., a Kaposvár-Mocsolád h. é.

v., a Kaposvár-Fonyódi h. é. v., a Szigetvár-Kaposvári h. é- v., a Győr-Veszprém-Dom- bóvári h. é. v., a Szentlőrinc-Szlatina-Nasic h. é. v., a Mocsolád-Tab-Siófoki h. é. v., a Kaposvár-Barcsi h. é. v., a Drávavölgyi h. é. vasút, a Balaton Gőzhajózási részvény- társaság, a „Dunagőzhajózási részvénytársaság“, a Földmivelésügyi államkincstár : a) Kadarkút és Hencse homoktelepitmény, b) Gige szentimrei földmivesiskola ingatlanai állami adója után előirandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár- kir. adóhivatalnál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, minélfogva az ezeket terhelő állami egye- nesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimuta- tásba bevezetendő.

5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az államvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab, déli vaspályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál) ezek útadói is külön a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetnek ki. — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendők, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójuk kivételével az utadókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat.

6. Népiskolai tanitók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadómentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb.

7. A kereskedelmi m. kir. minister 1902. évi 22025. számú elvi jelentőségű rendeleté értelmében minden külön telekkönyvi birtokos, szóval minden adóalany, családi állapotára vagy foglalkozására való tekintet nélkül (tehát férj, feleség, gyermek, vő is) a közigazgatásilag külön előirt állami adójuk alapján — még ha közös háztartásban élnek is — útadóval külön rovandók meg.

8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Ortilos, Belezna, Somogyszentmiklós stb) a közigazgatási bíróság X11I.J1906. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó alap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg.

E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet" rovatába bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék. Egyébként az 1890. évi I. t.-c. végrehajtása körüli eljárás egyszerüsitése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister által kibocsájtott 573,1903. számú álta-