Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)

1913-05-29 / 22. szám

22. sx.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja

493.

Szolgálati viszony.

2. §. A törvényhatósági utbiztosok a törvényhatósági műszaki közegek közé tartoznak.

Utfentartási és kezelési, valamint utrendőri hatáskörükre nézve a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk, nemkülönben az ennek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletek, ezen s egyéb törvényhatósági szabályrendeletek és hatósági utasítások hatálya alatt állanak. Állásuk köztörvényhatósági minőségéből kifolyólag szolgálati viszonyaik, felelősség és fegyelem tekintetében, reájuk az 1890. évi I. t.-cikk 19. §-ának 9-ik és 20. §-ának 7. pontjában foglaltak megfelelő alkalmazása mellett, a törvényhatósági szolgálatra nézve fennálló törvények, kormányrendeletek s egyéb hatósági utasítások, valamint ideiglenes és állandó nyugellátás tekintetében a vármegyei nyugdíjintézetről 1912. évi 234. szám alatt alkotott s a belügyminis- ter ur által 1912. évi 95280. szám alatt jóváhagyott törvényhatósági szabályrendelet is mérvadók és kötelezők.

Az utbiztosok műszaki és kezelési szolgálat szempontjából a vármegyei államépitészeti hivatalnak, a közutak közigazgatásának egyéb ágaira nézve, úgy a községi közlekedési utak körüli teendőkben, az illetékes járási főszolgabirónak vannak alárendelve, kötelesek ennélfogva azoknak a szolgálatra vonatkozó rendeletéit felelősség terhe alatt teljesíteni, valamint azok utasításaihoz szorosan alkalmazkodni. Jelentéseiket közvetlenül az államépitészeti hivatalhoz és a járási főszolgabíróhoz intézik és tartoznak a kezelésük és felügyeletük alá tartozó útvonalon előforduló minden fontosabb eseményről, valamint a közlekedés állandósága, fenntartása és biztonsága érdekében szükséges intézkedésekre nézve az államépitészeti hivatalhoz és az illetékes főszolgabíróhoz írásbeli jelentést tenni.,1

Az utbiztos köteles szolgálatában szolgálati jelvényét állandóan viselni.

Képesítés. Véglegesítés.

3. §. Az utbiztos, amennyiben szabályszerű utmesteri képesitési bizonyítványa még nem volna, az egy évi próbaidő alatt képességi vizsgát tartozik letenni, mely alkalommal igazolandó általa, hogy

1. a magyar nyelvet szjóban és Írásban bírja és valamely tényállásról szabatos jegyzőkönyvet képes szerkeszteni;

2. az elemi szám- és mértanból annyi ismerettel bir, hogy a négy műveletet, tört és tizedes számokkal szabatosan végrehajtani, egyszerű sokszögek területét, továbbá hasábok és gúlák köbtartalmát kiszámítani képes;

3. a méter-, hossz-, terület-, köb- és sulymértékeket ismeri;

4. a rajzolásban annyi jártassággal bir, hogy kisebb terepek és építményekről hű rajzot készíteni képes;

5. a kavicsolt utak fentartásánál előforduló munkák, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonait, a mészhabarcs és beton késatési módját, továbbá a fa- és falkötések főbb szabályait jsmeri s hogy a fedőanyag minőségének, beágyazási módjának s az útpálya rendszeres fentartási módjának ismeretével bir.

Az utbiztosi képességi vizsgánál figyelembe veendő a kereskedelemügyi m. kir. minister urnák 1896. évi augusztus hó 29-én 52882. sz. a. kelt rendeletével a m. kir. állami utmesterek részére kiadott kézikönyvben az utak fentartására és kezelésére nézve foglaltak, nemkülönben tárgyai a képességi vizsgának a közutakról és vámokról szóló 1890. évi 1. t.-cikknek az utbiztosokra tartozó részei és az ez irányban kiadott törvényhatósági utasítások és szabályrendeletek.

Az utbiztosi képességi vizsgát a vármegye alispánjának elnöklete alatt, a kerületi kir. felügyelő, az építészeti hivatal főnöke és a törvényhatósági közmunka és közlekedésügyek előadójából álló bizottság tartja meg, arról jegyzőkönyvet vesz fel,