Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-05-08 / 19. szám
396. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 19. sz. sűrűn lakott helyiségben társait veszélyezteti; b) intézetekben, internátusok- ban, szegényházakban, árvaházakban, penziókban, hotelekben stb. többekkel együtt lakik, együtt étkezik; vagy vendégfogadókban, kávéházakban, étkező helyiségekben, élelmiszereket tartó üzlethelyiségekben és hasonló rendeltetésű helyeken alkalmazva van s akár közvetve, akár közvetlenül a tuberkulózis terjesztése szempontjából környezetére nézve veszedelmes; c) ha ilyen eset iskolákban fordul elő és pedig akár a tanszemélyzet, akár a tanulók között. A bejelentések elrendelésénél és megtételénél az a szilárd alapelv az irányadó, hogy minden bejelentés szükségképen hatósági beavatkozást von maga után. Ehhez képest rendelem a következőket: Az 1. alatti esetben *a bejelentést megtenni köteles a halottkém. A bejelentést kis- és nagyközségekben az elöljárósághoz,törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban az elsőfokú egészségügyi hatóságokhoz kell megtenni és pedig a jelen rendeletemmel előirt és ide csatolt külön minta szerint, melyekkel a halottkémeket a hatóság tartozik ellátni (lásd a mellékelt mintát). A 2. esetben (lakásváltoztatásnál) bejelentésre kötelesek: a kezelő orvos, illetőleg1 a beteg háztartásának feje és a háztulajdonos vagy bérlője; a 3. esetben a kezelő orvos, az intézeti igazgató, illetőleg gazda vagy vezető; iskolákban, ha van: az iskolaorvos és a tanító, illetőleg tanítónő. A vett jelentés után az illetékes hatóságnak a következő föladatai vannak: a) Az 1. és 2. alatti esetekben a történt bejelentést mindig a lakás kötelező feftőtlenitésének kell követnie és pedig az 1. esetben a lakás és a beteg összes használt holmija, viselt ruhái, ágy- és fehérneműje, a 2. esetben az üressé vált lakás fertőtlenítendő. b) a hozzátartozókat megfelelő felvilágosításban és orvosi tanácsadásban kell részesíteni. A fertőtlenítésért a féltől dijat követelni nem lehet. Ahol fertőtlenítő intézet van, ott a fertőtlenítést erre kell bízni. A fertőtlenités ilyenkor az intézet elfogadott eljárása szerint történik. Ahol nincs, ott a fertőtlenítést lehetőleg képzett fertőtlenítőkkel, ilyenek hiányában más alkalmas egyénekkel, orvosi útmutatás szerint kell végeztetni. Az ágyhuzatokat és a fehérneműt szó- dás, vagy mosásra használatos más lúgban, vagy szappanos vízben kell kifőzni. Meszelt falakat újonnan kell meszelni, festett vagy tapétázott falakat legalább a beteg fekvőhelye körül 3 méternyi szélességben és elérhető magasságban 2—3 napos kenyérrel le kell dörzsölni s a használt kenyeret a keletkezett morzsalékkal együtt el kell égetni. Ha a szoba padlója fából van, azt forró lúggal és kefével jól fel kell súrolni, a szobabútorokat, ajtókat, ablakokat lúgba mártott vagy szappanos vízzel megnedvesitett és kicsavart ruhával le kell dörzsölni, fényezett bútoroknál e célra 1:1000 szublimátoldat használandó, a beteg ruhaneműjét is 1:1000 szublimát- vagy 3<Vo-os karbololdatba mártott ruhával vagy kefével keli jól ledörzsölni, azután több napon át a verőfényen szellőztetni. Ha a padló földes, azt sürü mésztejjel jó vastagon