Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-02-13 / 7. szám
7. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 165. ben, a multnoz képest mégis lényeges javulást jelent s így helyzetük javításáról való' gondoskodást a tisztviselők legnagyobb része megnyugvással és köszönettel vette. — Életbe lépett legújabban az állami alkalmazottak özvegyeik és árváik nyugdíjtörvénye is. (1912. évi LXV. t.-c.) Eme állami nyugdíjtörvényben mutatkozó s a tisztviselők előnyére szolgáló egyik leglényegesebb változás az, hogy az egyetemet végzett alkalmazottaknál a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati évszám 40 évről 35-re szállíttatott le, még pedig oly formában, hogy a szolgálatban eltöltött minden nét hónap nyolcnak számítandó. A tekintetes törvényhatósági bizottság már 1908. évi május havi közgyűlésében iiy irányban módosította a tiszti nyugdíj szabályrendeletünket; eme intézkedést azonban annak idején a magas Belügyi kormány nem hagyta jóvá ama indokolással, hogy addig, mig ez a változás az állami nyugdíjtörvénybe föl nem vétetik: megyei szabályrendelet sem szállíthatja le a szolgálati időt. — Most tehát ismét aktuálissá vált e kérdés és tekintettel arra, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottság kétségkívül ismét már egy Ízben elfoglalt álláspontjára kíván helyezkedni, s tisztviselőit az államiakkal lehetőleg egyenlő elbánásban kívánja részesíteni: 818/910. sz. vármegyei nyugdíj szabályrendeletünket az állami nyugdíjtörvény szelleme szerint lehetőleg átdolgozva, a vármegyei tiszti nyugdijválasztmány véieményes javaslata kíséretében egyidejűleg a tekintetes Törvényhatósági bizottság elé terjesztem. A szabályrendeletben eszközlendő lényegesebb változásokat előtüntető jegyzéket eme jelentésem kíséretében megküldöm előzetes tájékoztatás céljából az összes törvényhatósági bizottsági tag uraknak. S midőn megnyugtatásul örömmel jelenthetem, hogy vármegyénkben az illetményrendezési törvény életbelépte dacára, nyugdíj szabályrendeletünkön javaslatba hozott eme módositások a vármegye közönségének minden külön megterheltetése nélkül keresztülvihetők; miután a vármegyei Rendelkezési alap a költségtöbbletet viselni képes, s igy vármegyénkben nincs szükség arra, hogy az 1912. évi L1X. t.-c. által e célra engedélyezett további pótadókivetést kelljen javaslatba hoznom: ama tiszteletteljes kéréssel fordulok a tekintetes törvényhatósági bizottság elé, miszerint az előterjesztett szabályrendeletmódositást elfogadni méltóztassék. Az »Egyke« ellen folytatott küzdelem terén az elmúlt negyedévben említésre méltó mozzanat nem merült föl. A m. kir. Belügyminiszter ur múlt év december 16-án 186.365. sz. alatt kelt intézvényével: Balatonlelle községnek a gyógyfürdői jelleget engedélyezte. A kivándorlási mozgalom az elmúlt negyedévben igen hullámzó volt. Az elmúlt negyedév elején még egyre tartott az egész évben folyton emelkedő kivándorlás, mig a negyedév végével azt lehet mondani, teljesen megszűnt, sőt az utolsó hónapban alig vándorolt ki egy-két ember. Ennek oka részben abban rejlik, hogy a kivándorlás korlátozása és az útlevél nélküli kivándorlás megakadályozása céljából szigorú, preventív jellegű intézkedéseket tettem. Legnagyobb befolyása volt azonban a kivándorlás csökkentésének a belügyminiszter ur ama rendelete, mellyel megtiltotta a 17—42 éves férfiszemélyek részére az útlevelek kiállítását. Az elmúlt negyedévben beérkezett 242 útlevél iránti kérelem, melyből elutasittatott 78, kérelmét visszavonta 8, kiadatott 156 útlevél 207 személy részére. A kivándorlás az 1912. évben az előző évekhez viszonyítva megkétszereződött, mit legjobban a számadatok bizonyítanak. 1911. évben érkezett 572 utlevélkérelem, kiadatott 445 útlevél 562 egyén részére. 1912. évben a beérkezett kérvények száma 1207 volt s kiadatott 784 útlevél, körülbelül 1342 egyén részére, kiknek egy része még itthon van. A kivándorlás nemcsak az elmúlt negyedben, de a múlt egész évben is leginkább Eszak-Amerika, Öhió, Michi-
