Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-12-05 / 49. szám
Az 1902 : III,. t,-c. 2. alapján szervezett, járási számvevői intézmény életbeléptetése óta az 1904. évi. 2.8ÖQIP. M. (78,000. B. M.) számú körrendelettel kiadott járási számvevői utasítás 13. §-ának b) pontja szerint a kis- és nagyközségek költség" vetéseinek, számadásainak és vagyonleltárainak, valamint ezen községek kezelése és felügyelete alatt levő alapok, alapítványok, intézetek és vállalatok költségvetéseinek, számadásainak és vagyonleltárainak megvizsgálása a járási számvevők munkakörébe tartozik;'ellenben'az idézett pontban nem foglaltatik utasítás arra nézve, Hogy ezekről a költségvetésekről és számadásokról a nyilvántartást a járási számvevő volna köteles vezetni. Ennek a nyilvántartásnak, amelyet a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek ez idő szerint az idézett 9. §-. 1—1. pontja alapján, a járási számvevők azonban nem mindenütt s nem rendszeresen vezetnek, az a célja, hogy egyrészt feltüntesse a költségvetések és számadások beérkezését, másrészt az ezek megvizsgálása során tett intézkedéseket, végül a költségvetések és számadások főbb adataira vonatkozólag tájékozást nyújtson, minthogy a községek költségvetéseiket és számadásaikat közvetlenül a főszolgabiróhoz terjesztik be, azokat a járási számvevő vizsgálja meg s a községek a törvényhatósági jóváhagyásról is a főszolgabíró utján nyernek értesülést: a nyilvántartás az emlitett céloknak csak akkor felelhet meg teljesen, ha azokat a járási számveyő vezeti. Ezért a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget (számvevőségi kirendeltséget) a kis- és nagyközségeknek a járási számvevő által megvizsgált köitségyetéseirő! és számadásairól vezetett nyilvántartás további vezetése alól felmentem s jövőben csakis a rendezett tanácsú városok költségvetéseinek és számadásainak nyilvántartására kötelezem. A többször idézett 9. §. 1—1. pontja a nyilvántartás vezetését elrendeli ágyán, annak mintáját azonban nem állapítja meg. Egységes mintájú nyilvántartás hiányában tehát a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségeknél (számvevőségi kirendelt- geknél) és a járási számvevőknél a kérdéses nyilvántartás alaki berendezése különböző s többnyire meg sem felel céljának. Eme hiányon segitendő s hogy a nyilvántartás alaki berendezése tekintetében egyöntetű s a kivánt célnak megfelelő legyen : a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg megfelelő mintájú nyilvántartások kiadását határoztam el. Ezeket a nyilvántartásokat a fentiek szerint a rendezett tanácsú városok költségvetéseiről, számadásairól és azok elintézéséről a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség, — a községek (kis- és nagyközségek) költségvetéseiről, számadásairól és azoknak elintézéséről pedig a járási számvevő vezeti. A költségvetések nyilvántartásába — a mint az a mintából is kitűnik — a költség- előirányzat megjelölésére, beérkezésére, az észrevételekre s a vármegye alispánjához való beterjesztésre vonatkozó adatokat (1—8. rovat) a költségvetés beérkezésekor, illetőleg annak megvizsgálása során, a többi adatot pedig (9—22. rovat) a vármegye törvényhatósági bizottságának vonatkozó jogerős véghatározata alapján kell bejegyezni. A számadások nyilvántartása — amint annak mintája is mutatja — magában foglalja a m. kir. belügyminister ur 1907. évi 47,502]B. M. számú körrendeletével kiadott utasítás (B. K. 1907. évi 52. szám) 21. §-a értelmében a vármegye területén levő rendezett tanácsú városok és községek vagyonáról ez idő szerint külön vezetendő nyilvántartást. Az egyesitett nyilvántartás vezetésének előnye, hogy a számadás összes adatait egy nyilvántartás tünteti föl. Ebbe a számadás megjelölésére, beérkezésére, az észrevételekre s a vármegye alispánjához való beterjesztésére vonatkozó adatokat (1—9. rovat), valamint a megvizsgált vagyonleltárakból az adatokat (19—26. rovat) a számadás beérkezésekor, illetőleg annak megvizsgálása során, a többi adatot pedig (10—16. rovat) a vármegye törvényhatósági bizottságának vonatkozó jogerős véghatározata alapján, illetőleg (a 17—18. rovatot) ennek végrehajtása során kell bejegyezni. A nyilvántartások belső berendezését illetőleg, (hogy t. i. egy községnek ugyanazon évre szóló összes költségvetései, illetőleg számadásai egy lapon legyenek-e feltüntetve, vagy pedig egy lapon csak egy^alap költségvetései, illetőleg számadásai jegyeztessenek-e be több éven át), a célszerűségi szempontok irányadók.