Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)

1912-11-14 / 46. szám

46. sz.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja

809.

bóvári h. é. v. a Szentlőrinc-Szlatina-Nasici h. é. v. a Mocsolád-Tab-Siófoki h. é. v. a Kaposvár-Barcsi h. é. v. a Balatoni Gőzhajózási részvénytársaság, a „Dunagőzhajó- zási részvénytársaság“ a Földmivelésügyi államkincstár : a) Kadarkút és Hencse homok- telepitmény, b) Gige szentimrei földmivesiskola ingatlanai állami adója után előírandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár- kir. adóhivatalnál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügvigazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni minélfogva az ezeket terhelő állami egyenesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen ?a kir. pénzügvigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő.

5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami tisztviselők nyugdíjasok és szolgák, vak mint az államvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok stb.) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál), ezek útadói is külön a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetnek ki, —> miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendők. kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójuk kivételével az adókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat.

6) Népiskolai tanitók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadómentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb

7. A kereskedelmi m. kir. miniszter 1902. évi 2202. számú elvi jelentőségű rendeleté értelmében minden adóalany, tehát férj, feleség, gyermek, vő, külön rovandó meg útadóval a közigazgatási bíróság idevonatkozó döntvénye csakis azon esetekre vonatkozván, ha az adóalanyt a házastársak által közösen használt birtok képezi;>

8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Ortilos, Belezna, Somogyszentmiklós stb.) a közigazgatási biróság XIIII1906. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó alap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg.

E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovatába bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő ntadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék.

Egyben a tőkekamat és járadék adó utáni utadókivetés körüli eljárás tárgyában 1910. évi szeptember hó 21-én kiadott 1968011910 sz. rendeletemet hatályon kivül helyezem, mert a hitelszövetkezetek az 1898. évi XXIII. t. ez. 47. §-a, az egyéb pénzintézetek pedig a közigazgatási biróság 107711911. sz. Ítélete, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister 74.835|1897. sz, körrendeleté értelmében is jelzett állami adók után utadómentességet élveznek.

9 A kivetési lajstromok a községi és körjegyző részéről 1913. február 25-éig a főszolgabíróhoz küldendők be, ki is a kivetést a járási számvevő által teljesittetvén azokat együtt hitelesítés és további eljárás céljából 1913. évi március 15-éig a b etü soros összesítés két példánya kapcsán hozzám beterjeszteni tartozik.

A kivetésnél követendő eljárás tekintetéből megjegyzem, hogy azon adózók kik igavonóval nem bírnak s állami adójuk a 30 koronát meg nem haladja, 3 kézi nap- számváltság árának megfelelőleg 3 K minimális útadóval; azon adózók pedig, kik igavonóval birnak és állami adójuk a 40 koronát meg nem haladja, az igás napszámvált- ság árának megfelelőleg 4 korona minimális útadóval rovandók meg.