Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)

1912-07-18 / 29. szám

29. sz.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

503.

azoknak a vitás kérdéseknek elbírálása is, amelyek a betegség- esetén történt segély* nyújtásból folyólag egyfelől a munkátvezető hivatalok, másfelől a munkáltató egyesek, vagy érdekeltségek között felo erűinek.

II. FEJEZET.

Baleset esetére való biztosítás.

1. Biztosítási kötelezettség.

19. §.

Az 1907 : XIX. t.-c. 3. §-ában felsorolt alkalmazottak közül azok, akik akár állandóan, akár ideiglenesen kisegitőképen vagy átmenetileg:

1. vizitársulatoknál (öbölzeteknél) a rendes kezelésnél vagy üzemnél, valamint a házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunká- latoknál (földkiemelési, földmo-’gósitási, kotrási, rőzse, kőhányási és egyéb ily munkálatok);

2. a m. kir. földmivelésügyi tárca keretében házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunkálatoknál (földkiemelési, földmozgósi- tási, kotrási, rőzse, kőhányási és egyéb ily munkálatok), ideértve a m. kir. földmivelésügyi ministerium hatósága alatt álló hivatalok vezetésével közérdekből egyesek vagy érdekességek terhére házi kezelésben végzett e nemű munkálatokat is, vannak alkalmazva, baleset esetére való biztosítás tekintetében nem esnek az 1907: XIX, t.-c. rendelkezései alá, hanem a vizitársulatok (öbölzetek), illetőleg a munkáltató (munkátvezető) hivatalok kötelesek ezen alkalmazottakat nemre, korra és a bér- vagy fizetés nagyságára való tekintet nélkül az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál üzemi baleset, illetőleg a munkaadó vagy megbízottja rendeletéből az üzem érdekében végzett szolgálat teljesítése közben felmerülhető baleset esetére biztosítani.

Azokban az esetekben, amikor a munkálalot egyesek vagy érdekeltségek költségén végzik, a baleset esetére való biztosításról a munkát vezető hivatalnak kell gondoskodnia, de a biztosítás az illető egyesek vagy érdekeltségek terhére történik.

Ha ez utóbbi esetekben a baleset esetére való biztosítás kötelezettségéből folyólag egyfelől a munkátvezető hivatal, másfelől a munkáltató egyesek vagy érdekeltségek között viták merülnének fel, ezeknek elbírálása az 1907: XLV. t.-c. 62. §-ában megjelölt hatóságok elé tartozik.

20. §.

A 19. §-ban megállapított biztosítási kötelezettség alól kivétetnek a vizsgázott gépészek (képesített gépkezelők), akik minden esetben az 1907: XIX. t.-c. szerint biz- tositandók.

Kivétetnek továbbá azok az alkalmazottak, akiknek az érvényben levő szabályzatok szerint hozzátartozóikra is kiterjedőleg oly nyugdij-igény van biztosítva, amely a biztosítás alapján igényelhető baleseti segélynek megfelel.

Ha az az alkalmazott, akinek részére az érvényben lévő szabályzatok szerint van ugyan nyugdij-igény biztosítva, de a szolgálat képtelenség esetén neki járható nyugdíj a szolgálati évek bizonyos számán belül kisebb annál a járadéknál, amelyet baleset esetére való biztosításával az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztártól nyerhet, akkor az illető alkalmazott annak az időnek bekövetkezéséig, amikor szolgálati éveinek számánál fogva a neki járó nyugdíj már eléri az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár által baleset esetén nyújtható maximális járadékot, baleset esetére a jelen rendelet szerint szintén biztosítandó.