Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-05-16 / 20. szám
20. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja323 3. §. 6. „Jegyzőségenkint 180 korona évi hozzájárulás, mely egyenes állami adó arányában a községek között felosztandó.“ 5. §. 1. bekezdése: „Ezenkivül a tagok tartoznak évenkint élvezett fizetésüknek (korpótléknak), a községi, kör és aljegyzők pedig évi 600 korona lakbér egyenértéknek is 6 százalékával, mint évi tagdíjjal a nyugdíj alaphoz járulni.“ Ezen szakasz utolsó bekezdése után: „A községi, kör és aljegyzők a 600 korona lakbér egyenérték utáni 6 százalék évi hozzájárulás cimén eddigi nyugdíjba beszámítható összes szolgálati éveik után visszőmenőleg esedékes összeget tartoznak a nyugdíj alapba négy év alatt egyenlő részletben lefizetni. Amennyiben a nyugdíjigény akár nyugdíjaztatás, akár elhalálozás folytán ezen visszamenőleg esedékes összeg lefizetése előtt beállana, az esetben ezen összeg a nyugdíjra jogosult nyugdijából ugyanazon arányban levondó.“ 14. §. „Az évi nyugdíj 10 évi beszámítható szolgálat után az élvezett fizetésnek és korpótléknak 40 százalékában állapittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után az élvezett fizetés és korpólléknak 2 százaléka járul ; a községi, kör és aljegyzőknél a nyugdíj alapjául szolgáló fizetés és korpótlékhoz 600 korona lakbér egyenérték is hozzá számítandó. A lakbéregyenérték az életbelépés utáni nyugdíjigény megállapításakor visszamenőleg is, a szolgálati évek arányában beszámítandó. Ezen határozat indokául szolgáljanak a következők: A községi és körjegyzők jelenlegi fizetésirendszere mellett a legmagasabb fizetést 20 év után az 1600 korona törzsfizetéshez, a 400 korona korpótlék elnyerésével 2000 koronában érik el, amely összeg tovább nem növekszik. Eme összeg képezi még negyven évi szolgálat után a nyugdíj alapját. A jegyzőkéhez hasonló képesítéssel biró más közigazgatási ágbeli (adóhivatali, számvevőségi, posta, stb,) tisztviselők a legrosszab esetben is 2600—2900 korona fizetést, szerencsésebb esetben pedig a VIII. fizetési osztályban megállapított 3600—4600 korona fizetést érik el, amely a nyugdíj megálla- pitás alapját képezi. Még az összes vármegyei és állami hivatalok segéd s kezelő személyzete is, akiknek a képesítése csupán 4 középosztály, ha mindig is csak a XI. fizetési osztályban marad, 20 évi szolgálat után 2200 korona nyugdíjba beszámítható fizetést ér el. Minthogy a jegyzők készpénz fizetése a javadalmazás kiegészítésére szolgáló egyéb járandóságok természetben élvezése miatt lett aráuylag oly kicsiny összegben megállapítva, méltányos és igazságos, hogy mód adassék arra, miként a jegyzők, de különösen hozzátartozójuk, nyugdijának megállapításánál magasabb javadalmazás alapul vételére mód adassék, ami egyedül a lakbér egyenértéknek beszámításával lehetséges. Ennek keresztülvitelével a nyugdíj alapnál előálló nagyobb megterhelés reális fedezéséről is kellett gondoskodni, ami részben a tagok, részben a községek ujjonan megállapítandó hozzájárulásával történik. A községi, kör és aljegyzők hozzájárulását képezi a 600 korona lakbéregyenérték évi 5 százaléka vagyis 36 korona tagdíj, amelyet nemcsak a jövőben évenkint, hanem összes szolgálati idejükre visszamenőleg megfizetni kötelesek. A visszamenőleg fizetendő hozzájárulások összege kitesz 63144 koronát, amely 4 év alatt teljesen befizetve a nyugdíjalap tőkéjének lényeges emelését idézi elő. Ez a módszer teszi lehetővé azt, hogy a lakbéregyenérték az életbelépés után, mindjárt az összes eddigi szolgálati idő arányában a nyugdíjba beszámítható lesz. A jegyzők által befizetett ezen tőke évi kamatai 3157 korona 20 fillér és a jövőben fizetendő 6 százalék évi hozzájárulás 3852 koronát összesen 7009 korona 20 fillért tesz ki. Ezenkivül a számítások szerint a községek évenkinti hozzájárulása cimén kör- jegyzőségenktnt 84 korona volna megállapítandó A községek képviselőtestülete ezen csekély összeg viselése felől megkérdeztetvén, a vármegye 310 községéből 213
