Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-05-16 / 20. szám
20. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 299. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposváron. 1912. évi május hó 6-án tartott évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 240|29529 ad—1911. kgy. sz. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a 49035IV1.—A|1911. számú rendeletével a vármegyének a bérkocsi iparról szóló 829118615—1910. kgy. számú rendeletét pótlásra leküldi. Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága a 829118615—1910. kgy. sz. a kelt és az 1910. évi 46. számú hivatalos lapban közzétett szabályrendelet tervezetét a bérkocsi iparról a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi minister ur 49035|VI.—AI1911. számú leirata értelmében újból tárgyalás alá vevén, következőleg határozott: 1. ) A szabályrendelet-tervezet 3. §-ában előforduló „szükséghez képest“ szavakat kihagyva, a §. ezen első bekezdését következőleg ? szövegezi: „A bérkocsi állomáshelyét a rendőrhatóság megállapítja.“ 2. ) A 4. §. régi szövege helyett a következőket rendeli felvenni: „A bérkocsik a részükre kijelölt állomáshelyeiken május hó 1-től szeptember hó 30-ig reggel 6 órától este 8 óráig, október hó 1-től április hó 30-ig reggel 8 órától este 6 óráig kötelesek tartózkodni és amennyiben a bérkocsi állomás nem a vasúti vagy gőzhajó állomásnál jelöltetett ki, úgy minden napra felváltva legalább egy-egy kocsi, de szükséghez képest az illetékes rendőrhatóság által kirendelhető több kocsi minden vonat vagy hajóérkezés és indulás idejében az érkezést megelőző 15 perctől az indulást követő I5jper- cig, úgy a vasút, mint a hajóállomáson tartózkodni köteles.“ 3. ) A 6. §. régi szövege helyében igy rendelkezik: „Járási székhelyeken, továbbá 5000-en felüli lakósággal biró, valamint oly községekben, ahol vasút és hajóállomás van, avagy fürdőhelyet képez, legfeljebb tizenkettő, egyéb községekben legfeljebb három bérkocsira adható iparengedély.“ 4. A községek belterületére vonatkozó viteldijaknak szabályrendeletben leendő megállapítását a törvényhatósági bizottság sem czélszerünek, sem megoldhatónak nem találja, igy a régi szabályrendelet-tervezet 7. §-ának ez iránti intézkedő első bekezdésében foglaltakat fenntartja, mert a viteldijak mérve az egyes vidékek, illetve járás és községek viszonyai szerint annyira különböző és időnként változó lehet, hogy amint a régi szöveg is értelmezi, azok megállapítását a helyi viszonyokkal leginkább ismerős rendőrhatóságokra bízni leghelyesebb és czélszerübb volna, 5. A 26. §-ban a „rendőrhatóság“ szó helyett „rendőri büntető bíróság“ szavakat rendeli beszúrni. 6. A 29 §. utolsó bekezdése, mint tárgytalan, törlésbe vétetik. Eképpen megalkotott szabályrendeletet a törvényhatóság a vármegyei hivatalo lapban leendő közzététel után jóváhagyás végett a nagyméltóságu kereskedelmi m. kir minister úrhoz fölterjeszteni rendeli. Kmft. Kiadta: Dr. Kiss Emil, vmi. II.-od oszt. aljegyző. 240/ad 29529 1911 kgy. szám. SZABÁLYRENDELET a bérkocsi iparról. 1. §. A bérkocsi-iparra nem nyerhet engedélyt az, aki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után az 1884: XVII. t.c. 21. §-ában jelzett célra 4 K engedély-dij fizetendő. 2. §. Minden bérkocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvasha- tólag, föltűnő helyen látandó el.
