Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-05-16 / 20. szám
20. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 295. köteles az illető ebet — amennyiben nem szökött meg — a hatóság intézkedéséig elkülönítve biztos helyen elzárni. A veszettség, veszettség gyanú, vagy fertőzés gyanú esetén követendő eljárásra az 1888. évi VII. t.-cz. 65—72. és ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40000/88. sz. rendelet 182-192. §-ainak, nemkülönben az 52963/908. sz. földmivelésügyi miniszteri és az e tárgyban kiadott egyéb miniszteri rendeletek határozmányai irányadók. 24. §. Városokban, továbbá a törvényhatósági bizottság által kijelölt közsé gek belterületén, nemkülönben fürdő- és nyaralóhelyeken a fürdő, illetve nyaralóidény tartama alatt minden eb az utcára s általában házon kívül levő helyre csakis a marás lehetőségét kizáró szájkosárral bocsájtható. 25. §. Harapós ebek és általában a közbiztonságra veszélyes ebek nappal biztos módon megkötve, bekerített helyen tartandók, éjjel pedig csakis zárt udvarban bocsájthatók szabadon. 26. §. Pásztorebek nyakukról elülső lábaik térdein alul 3 cm. távolságra lógó koloncczal látandók el. (1883: XX. t. czikk 16. §.) 27. §. Vendéglőbe, kávéházba, vagy más nyilvános helyiségbe, úgyszintén társaskocsiba ebet vinni tilos. Ezen tilalom betartásáért nemcsak az eb birtokosa, hanem az illető helyiség tulajdonosa (bérlője) illetve a társaskocsi alkalmazottjai is felelősek. 28. §. Vásárra és mezőre ebet vinni tilos29. §• Kutyát kínozni, durván bántalmazni, uszítani vagy zaklatni tilos. 30. §. Tehervonásra csak megfelelően erős és egészséges eb használható. Az ily eb mindaddig, amig befogva van, szájkosárral látandó el31. §. Az eb birtokosa felelős a kutyája által okozott kárért és veszélyért, ha azonban a kutya ingerlés folytán okozott kárt vagy veszélyt, ezért az ingerlő felelős. 32. §. Az 1888. évi VII. te. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság 2 — 2 kiküldöttje félévenként legalább egyszer, váratlanul házról-házra járva a kivetési lajstrom (ebnyilvántartás) alapján ellenőrizni köteles, bogy az ebbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek megfeleltek-e és általában a jelen szabályrendelet határozmányait betartják-e ? 33. §. A gyepmester, ennek hiányában az elöljáróság által megbízott egyén havonkint legalább egyszer a község (város) utcáin, terein és külső határában portyázni köteles, mely alkalommal az adó alá be nem jelentett, vagy a 24. §-ban megjelölt helyeken szájkosárral el nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen védjeggyel ellátott s végül a megkötve nem tartott harapós, illetve köz- biztonságra veszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság (rendőrkapitány) gondoskodni köteles, hogy ezen portyázásoknál a község (város) belterületén megfelelő rendőri segédlet rendelkezésre álljon. A befogás akként eszközlendő, hogy az eb kínzása lehetőleg elkerültessék. Minden portyázás befejezte után a gyepmester (a befogással megbízott egyén) a befogott ebek számát, esetleg tulajdonosuk nevét és védjegyük számát az 1888. évi VII. t.-c. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóságnak bejelenteni tartozik. 34. §. A portyázás utján befogott összes ebeket az elöljáróság legalább 24 óráig őrizni köteles s ha ezen határidő alatt a tulajdonos a vármegyei ebadó alapra fizetendő 20 K váltság lefizetése ellenében ki nem váltja, akkor azokat az elöljáróság egy kiküldött tagja (városokban rendőrségi közeg) jelenlétében kiirtani köteles. 35. §. A község (város) külhatárában fölügyelet nélkül járó (kóborló) ebeket, még ha védjeggyel, szájkosárral vagy kolonccal el is vannak látva, a gyepmester
