Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)

1912-05-16 / 20. szám

20. sz.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja291.

Jelentés tudomásul vétele mellett elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy Véssey Sándor és báró Berg Ottó törvényhatósági bizottsági tagok emlékét jegyzőkönyvében megörökiti s elhunytuk felett érzett mély részvétét a gyászoló családoknak tudomására hozza.

Miről a vármegye alispánja továhbi eljárás végett értesittetik.

Kmft. Kiadta : Plachner Sándor, főjegyző.

Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposváron, 1912. évi május hó 6-án tartott évnegyedes közgyűlés jegyőkönyvének kivonata.

25619573—1912. kgy. szám.

Vármegyei ebtartási szabályrendelet módositása.

A vármegye alispánja által készitett és bemutatott vármegyei ebtartási szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság módosítással elfogadja.

Az-Jelfogadott szabályrendelet a m. kir. földmivelésügyi minister ur 10445011910. számú leiratában foglalt elvek s közölt minta szerint alkottatott meg, mégis a helyi viszonyoknak és a gyakorlati életnek megfelelő módosításokkal.

A szabályrendeletnek főcélja az ebtartás megszorításával és az ebek kellő felügyelet alatt tartásával a kóbor ebeknek, valamint a veszettségi eseteknek megszüntetése. Az ebtartás csökkentését előidézi az, hogy az ehadó kötelezettség lehetőleg kivétel nélkül minden ebre kiterjesztetik, és, hogy a haszonczélra tartott eb fogalma szűk korlátok közé szorittatik, a mi által minden feleslegesen tartott eb a magasabb adó-tétel alá jut.

Ezen elv keresztülvitelénél a kellő határt nem lehetett átlépni a ministeri tervben foglalt azon rendelkezés kimondásával, hogy a közbiztonság fentartásáról, rendőrség alkalmazásával gondoskodó községekben a házőrző eb is kedvtelésből tartott ebnek tekintendő, mert eltekintve attól, hogy a községekben egy pár rendőrből álló rendőri intézménnyel a közbiztonság még kellőleg — különösen éjjel nem biztosítható, az eb minősítésére vonatkozó rendelkezés nem az ebek korlátozását, hanem a községeknek áldozatkészségét amúgy is nagyon igénybe vevő rendőri intézménynek visszafejlesztését idézné elő A mi pedig czél nem lehet, ezért ily rendelkezést elhagyni kellett.

De viszont az ebek számának korlátozására szolgáló helyes eszköz gyanánt fel kellett venni ama rendelkezést, hogy ha valaki egynél több ebet tart, akkor ebei a nagyobb adó tétel alá esnek.

Az ebek adó alá való bejelentésének kellő ellenőrzésére szolgál a védjegy. Miután kisebb községben, ahol az ebek csekély számánál fogva az ebtulajdonosokat és ebeket az elöljáróság védjegy nélkül is ellenőrizheti, a védjegy fölösleges, azért erre nézve akként kellett intézkedni, hogy az csak a nagyobb vagyis 3000-en felüli lakossal biró községekben léptetendő életbe.

Az ebadó kivetésnek legbiztosabb alapját képezvén a gyakorlatban nagyon is bevált összeírás, a községekben ezt kellett fentartani. A bejelentési rendszer keresztül vitele a községekben nehézkes, miután a mezőgazdasággal foglalkozó emberek a bejelentendő lapokat hiányosan, hibásan, sok esetben értelmetlenül állítanák ki, úgy, hogy azok pótlása az elöljáróságnak csak kétszeres munkát adna, továbbá, a bejelentések elmulasztása és pótlása, kiigazítása, a közönség zaklatását idézné elő. Tehát az uj rendszert a községre nézve elejteni kellett.

Az ebadó előírásnál a járási számvevők működését is igénybe kellett venni, a központi számvevőség feladata csupán az összesített kivetés ellenőrzése lévén.

Ezen határozatot a szabályrendelettel együtt a vármegyei hivatalos lapban közzétenni, és jóváhagyás végett a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter Úrhoz felterjeszteni rendeli.

Kmft. Kiadta : Lengvári Ferencz vmi. Il-od. oszt. aljegyző.