Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-05-16 / 20. szám
Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 20. sz. 284. együtt legjelentékenyebb kárt okozott a már virágzott gyümölcsfákban, úgymint barack, cseresznye és meggyben, amelyeknek virága részint lehullott, részint pedig elfagyott. Az április 2-től 4 ig dühöngött nagy szélvihar ezenfelül nagy károkat okozott épületekben is, mint érről a vármegye különböző részeiből értesültem, miután rozzantabb épületeket össze is döntött, épü etek tetőzetét pedig jelentékenyen megrongálta. Az ily utón okozott károk őszszege meg nem állapítható ugyan, azonban a tudomásomra jutó t nenány adat is igazolja, miszerint a károsodás igen jelentékeny. Aggódni lehet amiatt is, hogy a még mindig ismétlődő éjjeli fagyok a már rügyezni kezdő szőllőkben, valamint a lucernák gyenge hajtásaiban is nagy károkat fognak okozni Az aranka irtására, a tavaszi gazdasági munka-idő közeledtével ismét felhívtam a jazdakőzönséget s az ellenőrzés hatályosabb gyakorlására utasítottam a főszolgabirákat s a községek elöljáróságait. — Ezzel kapcsolatosan újból felhívtam a vármegye kisgazdáinak figyelmét azon előnyökre, melyek lucerna- és lóheremag szükségletüknek megbízható helyről együttesen történő beszerzéséből előállanak. Ezen felhívásomnak némely vidéken kívánt eredménye is volt, általánosságban azonban a magoknak ilyetén összesített beszerzése azért megy nehezen, mert a kisbirtokosok sokfelé maguk is termelnek magot eladásra. Hasonlóképen intézkedtem az iránt is, hogy a közönség a mezőgazdasági káros rovarok irtására — a megfelelő utasítások kiadása mellett figyelmeztessék, — s az irtás tényleges megtörténte a legszigorúbban ellenőriztessék. Itt kell még megemlítenem, hogy az aratási szerződések a nagyobb gazdaságok által megköttettek, s e részben nehézségek fel nem merültek. A pécsi kir. erdőfelügyelőség jelentése szerint Somogyvármegye erdőterülete 11789 kát. holddal apadt. Ezen nagyarányú apadás, a magánjellegű erdőbirtokokon a legutóbbi két évti edben történt nagyarányú erdőirtások eredménye. A vármegye területén levő erdőbirtoitok kiterjedése 1911. év végén: 216.849 kt hold Volt, melyből azonban 2693 kt. hold az erdőbirtokhoz tartozó egyéő termékeny, 2564 kt. hold pedig terméketlen terület, s Így az erdősitett terület tulajdonképen : 211 592 kt. hold. Ezen erdőterületnek 27%-a feltétlen erdőtalajt, 70-3% a nem feltétlen erdőtalajt, 2 6%-a (Utóhomokon álló erdőt és végül 0'1%-a véderdőt képez. Az 1879. évi XXXI. te 17. §-ának rendelkezései alá esik, tehát rendszeres üzemterv axerint kezelendő ezen erdőknek 45o/0-a, mig 55% a magán erdő. Kopár teiületek befásitására az állam 2 081,600 drb. facsemetét adományozott 81 birtokos részére, mely csemetékkel 278 kát. hold kopár terület lett beültetve. Ezen erdősítés sikere 90—95 % közt mutatkozik. 1910. évben ily kopár területeken létesített erdősítés után 7 birtokos 660 korona állami pénzsegélyben is részesült. Az erdők fentartását veszélyeztető elemi csapások közül, az egér-károkon kívül, az alacsonyabb fekvésű tölgy fiatalosokban nagy mértékben fellépett lisztharmat érdemel figyelmet, melynek folytán a fiatal hajtások vagy kiszáradtak, vagy mivel meg nem fásodhattak, téli elfagyásnak tétettek ki. Örvendetes jelenségképen említhető fel, hogy a vármegye homokos területein nagymértékben elszaporodva volt üregi nyúl, valamint a súlyos csapásként jelentkezett akácz- pajzstetü is, — valamely ragályos betegség, vagy nekik kedvezőtlen természeti befolyás következtében erősen pusztult és apadt Mielőtt gazdasági viszonyaink ismertetését befejezném, fel kell még említenem, hogy Csia Ferenc csurgói m. kir. áll. tanitóképezdei gazdasági szaktanár az elmúlt tél folyamán a csurgói járásban gazdasági háziipari tanfolyamokat tartott, melyek szép eredménynyel végződtek. — Három tanfolyamon összesen 2718 drb. tárgy készült, melyeknek érteke 2974 koronát tett ki. Ezen tárgyak készítőik között szétosztattak, A kivándorlás mérve tekintetében kővetkező adatok nyújtanak tájékozást: Útlevél iránti kérvény az elmúlt évnegyedben 305 adatott be. Ezek közül tárgyalás
