Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)

1912-05-02 / 18. szám

268.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

19. sz.

ügyek vitelében és érdekeik megvédésében eredményesen közreműködni és a kellő ellenőrzést gyakorolni.

Nevezetesen :

1. Minden gyűlés napja a tárgyalás alá kerülő ügyek kitüntetésével legalább 15 nappal előre kihirdetés utján közhírré teendő.

A közhírré tételt illetőleg azonban az ügyviteli szabályzatok rendszerint úgy intézkednek, hogy a közös birtokosság elnöke csak a távollakó jogosultakat köteles a gyűlés idejéről, helyéről és tárgysorozatáról, valamint a járulék és közös munka kivetéséről írásban értesíteni, mig a helybenlakó jogosultak mindezekről dobszóval, vagy házról- házra járással, vagy a hirdetmény kifüggesztésével értesittet'nek.

A távollakó jogosultak tehát az Írásbeli értesítést követelhetik, a helybenlakó joE

osultaknak ellenben a községben szokásos hirdetéseket figyelemmel kell kisérniök, ogy a kellő értesüléseket megszerezzék.

2. A szabályzatok értelmében az önképviseletre jogosított birtoktársak személyesen vagy meghatalmazottak által — a jogi személyek, törvényes képviselőik vagy ezek meghatalmazottal* által — gyámság és gondnokság alatt állók pedig gyámjaik, gondnokaik vagy ezek meghatalmazottai által gyakorolják a gyűlésen jogaikat.

A meghatalmazottak megbizóleveleinek érvényességéhez a meghatalmazó aláírásán kívül még két tanú aláírása is szükséges.

A jogosultaknak tehát szigorúan ehhez a rendelkezéshez kell alkalmazkodniok s amennyiben őket valamelyik gyűlésen való megjelenésben valamely elháríthatatlan fontos ok gátolná, meghatalmazottjaiknak megbízó leveleit szigorúan a szabályzat előbb említett követelménye szerint kell kiállitaniok.

3. A jogosultaknak tudniok kell, hogy a gyűlés hatásköre a közös ingatlan állagának elidegenítésére, egyénenkint való felosztására és megterhelésére nem terjed ki (1898. XIX. t. c. 30. §-a.

4. Rendkívüli gyűlés összehívását a jogosultak is követelhetik, de az elnök az erre vonatkozó kérelmet csak akkor köteles teljesíteni, ha a kérelem az ok bejelentésével az összes jogosultak fejenkint számitott egy tized része által Írásban terjesztetik elő (1898. XIX. t. c. 27. §.)

5. A jogosult közös birtokosoknak is jogában áll valamely ügynek a gyűlés tárgy- sorozatába való felvételét kérni, de az ilyen kérelmet az elnök csak akkor köteles teljesíteni, ha azt legalább az ügyviteli szabályzatban idevonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő közös birtokos a tárgysorozat kihirdetése előtt írásban terjeszti elő.

A gyűlés tárgysorozatába fel nem vett indítványok csak akkor tárgyalhatok, ha azok a gyűlésen legalább az ügyviteli szabályzatban idevonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő közös birtokos által terjesztetnek elő, kivéve az olyan indítványokat, amelyek a jóváhagyott erdőgazdasági ügyviteli szabályzat módosítására vagy Hatályon kivül helyezésére, az érvényben levő erdőgazdasági terv megváltoztatására vonatkoznak, vagy amelyek elfogadása esetében a közös birtokosságot vagy a jogosultakat költséggel terhelhetik, avagy a természetben gyakorolható használatok kiterjesztését vagy korlátozását vonhatják maguk után. Ezek az indítványok —: ha legalább az ügyviteli szabályzatban idevonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő jogosultak által támogatatnak — a következő gyűlés tárgysorozatába veendők fel.

6. A birtokosság elnöke az egyszerű szavazást és a névszerinti szavazást a gyű* lés folyamán akkor köteles elrendelni, ha az egyszerű szavazásra vonatkozó indítványt, illetőleg a névszerinti szavazásra vonatkozó írásbeli kérelmet legalább a szabályzatban idevonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő jogosultak támogatják, illetőleg terjesztik elő.

7. Fontosabb esetekben a gyűlésen jelenlevő közös birtokosoknak fejenkint szá-