Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-02-08 / 6. szám
7. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 109. csak mint birtokossági üléseken tevékeny résztvevő érdekeltek a jóváhagyott erdőgazdasági ügyviteli szabályzat pontos végrehajtását megfelelően szorgalmaznák és ellenőriznék. Mindezeknél fogva telhivom a bizottságot, utasítsa és kötelezze az ilyen közbirtokosságok jogosultjait arra, hogy a közös birtokosságnak lehetőségig minden gyűlésen részt vegyenek, a gyűlés lefolyását és a tárgyalást figyelemmel kisérjék, az erdő- gazdasági ügyviteli szabályzat betartását ellenőrizzék s a jogosultak s a közös birtokosság érdekeibe, továbbá a törvényekbe, rendeletekbe és az ügyviteli szabályzatokba ütköző gyűlési határozatok ellen, azok kihirdetésétől számítandó 15 napi törvényes határidő pontos betartásával a vármegye közigazgatási bizottságánál panasszal éljenek, s megokolt esetekben kérjék a vármegye közig bizottságától egyúttal a sérelmes határozatok végrehajtásának előzetes megtiltását. Ezzel kapcsolatban figyelmeztesse még a szóbanforgó jogosultakat egyes törvényszerű formaságokra is, melyek ismerete és betartása nélkül nem állana módjukban az ügyek vitelében és érdekeik megvédésében eredményesen közreműködni és a kellő ellenőrzést gyakorolni. Nevezetesen: 1., minden gyűlés napja a tárgyalás alá kerülő ügyek kitüntetésével legalább 15 nappal előre kihirdetés utján közhírré teendő. A közhírré tételt illetőleg azonban az ügyviteli szabályzatok rendszerint úgy intézkednek, hogy a közös birtokosság elnöke csak a távollakó jogosultakat köteles a gyűlés idejéről, helyéről és tárgysorozatáról, valamint a járulék és közös munka kivetéséről Írásban értesíteni, mig a helybenlakó jogosultak mindezekről dobszóval, vagy házról- házra járással, vagy a hirdetmény kifüggesztésével értesittetnek. A távollakó jogosultak tehát az Írásbeli értesítést követelhetik, — a helybenlakó jogosultaknak ellenben a községben szokásos hirdetéseket figyelemmel kell kisérniök, hogy a kellő értesüléseket megszerezzék. 2. A szabályzatok értelmében az önképviseletre jogositott birtoktársak személyesen, vagy meghatalmazottak által, a jogi személyek törvényes képviselőik; vagy ezek meg- hatalmazottai által, a gyámság és gondnokság alatt állók pedig gyámjaik, gondnokaik, vagy ezek meghatalmazottai által gyakorolják a gyűlésen jogaikat. A meghatalmazottak megbízó leveleinek érvényességéhez a meghatalmazó aláírásán kívül még két tanú aláírása is szükséges. A jogosultaknak tehát szigorúan ehhez a rendelkezéshez kell alkalmazkodniok s amennyiben őket valamelyik gyűlésen való megjelenésben valamely elháríthatatlan fontos ok gátolná, meghatalmazottjaiknak megbízó leveleit szigorúan a szabályzat előbb említett követelménye szerint kell kiállitaniok, 3. A jogosultaknak tudniok kell, hogy a gyűlés hatásköre a közös ingatlan állagának elidegenítésére, egyénenként való felosztására és megterhelésére nem terjed ki (1898. XIX. t.-c. 30. §-a.) 4. Rendkívüli gyűlés összehívását a jogosultak is követelhetik, de az elnök az erre vonatkozó kérelmet csak akkor köteles teljesíteni, ha a kérelem az ok bejelentésével az összes jogosultak fejenkint számitott 1110-ed része által Írásban terjesztetik elő (1898. XIX. t.-c. 27. §-a.) 5. A jogosult közös birtokosoknak is jogában áll valamely ügynek a gyűlés tárgy- sorozatába való felvételét kérni, de az ilyen kérelmet az elnök csak akkor köteles teljesíteni, ha azt legalább az ügyviteli szabályzatban ide vonatkozólag megállapitott szavazatszámot képviselő közös birtokos a tásgysorozat kihirdetése előtt írásban terjeszti el®. A gyűlés tárgysorozatába fel nem vett indítványok csak akkor tárgyalhatok, ha azok a gyűlésen legalább az ügyviteli szabályzatban idevonatkozólag megállapitott szavazatszámot képviselő közös birtokos által terjesztetnek elő, kivéve az olyan indítványokat, amelyek a jóváhagyott erdőgazdasági ügyviteli szabályzat módosítására, vagy hatályon kívül helyezésére, a2 érvényben lévő erdőgazdasági terv megváltoztatására vo
