Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-10-26 / 43. szám
640 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 43. sí. terhelő állami egyenesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő. 5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami tisztviselők nyugdíjasok és szolgák, valamint az állarnvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet, nem élvezned Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok stb) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál), ezek útadói is külön a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetnek ki, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendök, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójukon kivül az adókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat. 6) Népiskolai tanítók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadó.mentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ba dij- leveleik szerint évi fizetésük 60Q koronánál kevesebb. 7. A kereskedelmi m kir. miniszter 1902. évi 2202. számú elvi jelentőségű rendeleté értelmében minden adóalany, tehát férj, feleség, gyermek, vő, külön rovandó meg útadóval a közigazgatási bíróság idevonatkozó döntvénye csakis azon esetekre vonatkozván, ha az adóalanyt a házastársak által közösen használt, birtok képezi. 8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat, (Miháld, Zákány, Őrtilos, Belezna, Somogyszentmiklós stb.) a közigazgatási bíróság XIIf/1906 számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ba lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva, a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó alap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg. Bvégből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovatába bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék. 9. A kivetési lajstromok a községi és körjegyző részéről 1912. február 25-éig a főszolgabíróhoz küldendők be, ki is a kivetést a járási számvevő által teljesítetvén azokat együtt hitelesítés és további eljárás céljából 1912. évi március 15-óig s a betüsoros összesítés két példánya kapcsán hozzám beterjeszteni tartozik. A kivetésnél követendő eljárás tekintetéből megjegyzem, hogy azon adózók kik igavonóval nem bírnak s állami adójuk a 30 koronát meg nem haladja, 3 kézi napszámváltság árának megfelelőleg 3 K minimális útadóval; azon adózók pedig, kik igavonóval bírnak és állami adójuk a 40 koronát meg nem haladja, az igás napszámváltság árának megfelelőleg 4 korona minimális útadóval rovandók meg. A 30 K állami adónál többet fizető adózók pedig (természetesen 40 koronáig azon esetben csak, ha igavonóval nem birnak, 40 koronán felül pedig minden esetben) 10°/o-os útadóval rovandók meg. Kaposvár rt. város útadója a központhoz fog kivettetni, miért is a kivetési lajstrom a város polgármestere által közvetlenül hozzám terjesztendő be. Végül felhívom a főszolgabíró urakat és a kaposvári polgármester urat, hogy a 9-ik pontban előirt határidők szigorú betartására különös gondot fordítsanak. Kaposvár, 1911. október 15. 1 Kacskovics alispán. Hív. másolat 25986/1911. számhoz 100541 /III—2/1911. szám. Magyar királyi földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegye és városi törvényhatóságnak. A szekszárdi kir. törvényszék elnökének hivatalos jelentése szerint Nifergál János dunaföldvári lakos a „Vitális-féle sertés táppor“-nak nevezett és a m. kir.
