Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-08-17 / 33. szám
516 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 38. sz. vagy hozzátartozói és a műtétet végző orvos között művi beavatkozás és a műtét dija iránt már a felvétel előtt megállapodás történt, ezen műtéti díjra az orvosnak joga van. Ezen dijak azonban az 1900. évi 135000. B. M. rendeletben kitüntetett dijak mértékét túl nem haladhatják.“ Mely határozatot a vármegyei hivatalos lapban történt közzététel után a m. kir. Belügyminister úrhoz jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli. Kmft. Kiadta : Dr Kiss Emil vm. II. o. aljegyző. Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposváron, 1911. évi aug. hó 7-én tartott évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 533/ad 13000/1911. kgy. szám. A m. kir. belügyminister ur 41625/11-b. 1911. számú leiratában a törvényhatósági bizottság 25/2576/1911. számú határozatától, melyben kimondotta, hogy „az 1910. évet Ő császári és apostoli királyi Felsége 80-ik születése napjának emlékére a vármegye mindama nyugdíjjogosultjának nyugdíj igényébe, kik eme teljes évet a vármegye szolgálatában töltötték, háromszorosan számítja anélkül, hogy az ezen évek után járó nyugdijjárulékok a fizetésből levonatnának“ a jóváhagyást megtagadta, mert a számadási felesleget a többkiadás fedezésére elégségesnek nem találta, s mert a nyugdíjalap eme újabb terhével szemben a bevételek fokozásáról gondoskodás nem történt. A törvényhatósági bizottság eme magas belügyministeri rendeletet tisztelettel tudomásul veszi, egyben kimondja, hogy az 1910-ik évet a 25/1911. számú kgy. határozatban körülirt egyénekre nézve és címen a nyugdijjogosultaknak nyugdíj- igényébe nem háromszorosan, hanem kétszeresen számítja be, anélkül, hogy az ezen nyerendő egy év után járó nyugdijjárulékok a fizetésekből levonatnának, s ehhez képest a tiszti nyugdijszabályrendelet 18. §-a inegfelelőleg módosítandó. A m. kir. belügyminister urnák fent tisztelt határozatában foglalt indokolásra nézve megjegyzi a következőket: A nyugdíjalap 1910. évi számadásánál mutatkozó 288 korona felesleg tényleg nem a nyugdíjalap kamatjainak maradványa, hanem ama segélynek, melyet a nyug díjalap 39. §-a értelmében, tulkiadásainak fedezhetése céljából a vármegyei rendel kezési alapból évenkint nyer. Az újabb teherrel szemben a tiszti nyugdijszabályrendelet 39. §-a szerint gondoskodva van a- kellő fedezetről is, mert a rendelkezési alapból nyújtott évi segély nincs egy bizonyos összegben fixirozva, hanem az évről-évre, a mutatkozó szükséghez képest állapittatik meg a törvényhatósági bizottság által. A kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség becsatolt jelentése szerint az elengedett egy évi hozzájárulás (a fizetések 2%-a) 7692 koronát tesz ki A rendelkezési alap jövödelmét a’2°/o-os vármegyei pótadó képezi, melynek egyévi összege 65596 korona 68 fillér. Ebből le van kötve a háztartási alap javára évi 27000 korona. A vármegyeház építési alap javára pedig évi (kölcsön amortizatió) 3000 korona, összesen tehát évi 30000 korona. Marad rendelkezésre a tiszti nyugdíjalap felsegélyezésére 35596 K 68 f. A folyó 1911. évben 34000 koronát kellett ebből a tiszti nyugdíjalap felsegélyezésére fordítani; ez az összeg a körülményekhez képest változó, de nem sok eltérés mutatkozik, amennyiben netáni uj nyugdíjaztatásokkal szemben áll egyes nyugdíjasok elhalálozása. A rendelkezési alapnak 1910. december 31-iki maradványa volt 14165 korona 30 fillér. Ehhez jön még a folyó évben fel nem használt 1596 korona 68 fillér. Az elengedett 2% egy évi nyugdijjárulék (7692 koronának) egy évi kamatja
