Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-08-17 / 33. szám
506 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 33. sz. Dr. Barla Szabó Sándor gyöngyösmelléki körorvos Kálmáncsára választatván meg, oda költözött. Hajnal József erdőcsokonyai gyógyszertárát Bálint Jenő okleveles gyógyszerésznek adta el. A köztisztaság fentartása, illetve a kolera veszedelem elhárítása czéljából elrendelt intézkedések az egész vármegye területén foganatosítva lettek, azok úgy a járási, valamint a tiszti főorvos által ellenőriztettek. A gyékényes-zákányi és barcsi országos határállomásoknak berendezése végett Gyékényes és Zákányban személyesen is megjelentem és az intézkedéseket megtettem. Ezen határállomások végleges berendezése miatt a Belügyministeriumban személyesen tárgyaltam, minek következtében a helyszínére kiküldetett dr. Holländer Hugó kir. közegészségügyi felügyelő, ki is a tiszti főorvos közbejöttével a helyszínén győződött meg, hogy ezeken az állomásokon, az államkincstár terhére végleges berendezések és felszerelésekre van szükség. A kiküldött felügyelő jelentését megtette, de felsőbb intézkedés még nem történt. Miután különösen Gyékényes állomáson sürgősen intézkedni kellett, elrendeltem egy ideiglenes barakk épületnek emelését és berendezését az állampénztár terhére, amely azóta készen is van. Barcson is a kérdés csak ideiglenesen oldatott meg őszig, de a végleges berendezkedésre az eljárás folyamatba tétetett. Az elmúlt negyedévben megvizsgáltattak a marczali, szigetvári és kéthelyi kórházak, melyek közül a marczalinál az állapotok tarthatatlanok és a kórház újjáépítése elodázhatatlan. Megvizsgáltattak a marczali, igali, csurgói, szigetvári, barcsi, nagyatádi és kaposvári járásbeli gyógyszertárak, melyek kettő kivételével kellő rendben levőknek találtattak. A hiányok megszüntetése, illetve pótlására az intézkedések azonnal megtétettek. A negyedév folyamán született 2701 csecsemő, meghalt 2117 egyén, a szaporulat 584-et tett ki. Az állategészségügyi viszonyok kielégitőek voltak, amennyiben az országosan elterjedt ragadós száj- és körömfájás szünőfélben van és egyéb ragályos állatbetegségek aránylag ritkán fordultak elő. A ragadós száj- és körömfájás múlt év ősz óta a vármegye 283 községében lépett fel, vészmentes maradt tehát 28 község. Az eddig beérkezett adatok szerint ezen idő alatt megbetegedett összesen 122065 darab szarvasmarha, 134130 juh és 114625 sertés; ebből elhullott 1736 szarvasmarha, 5845 juh és 6651 sertés. Az elhullott állatok többnyire szopósak voltak, ámbár szarvasmarhák közül felnőttek is pusztultak el. A betegség által okozott kár nagyságáról hozzávetőleges számilással következőkben számolhatok be: egy-egy szarvasmarha (borjú) értékét átlagban 100 koronában, bárány és malac értékét 10 koronában számítva, az elhullás következtében szenvedett kár körülbelül 298560 koronát tett ki. Szarvasmarháknál azonkívül még a láz következtében beállott leromlást, súly- és tejcsökkenést, tőgyleromlást, valamint a forgalmi korlátozás okozta károkat is figyelembevéve minden megbetegedett állat után átlag 20 korona veszteséget lehet számítani, mi 2.441,300 koronát tesz ki, vagyis a járvány összesen körülbelül három millió kárt okozott a vármegye közönségének. A lefolyt negyedévben a ragadós száj- és körömfájás már szünőfélben volt, a fertőzött községek száma 40 és 50 között váltakozott. Utóbbi időben a betegség többnyire csak szórványosan lépett fel oly községekben, ahova a szomszédos vármegyékből, a betegségen át nem ment szarvasmarhákat behozták, vagy ahol a tél folyamán a betegségen valamennyi szarvasmarha keresztül nem ment. A járvány tehát nagyrészt a téli hónapokban folyt le, minek következménye volt, hogy a tavaszi gazdasági munkák akadálytalanul elvégezhetők és a vásárok is már nagyrészt megtarthatók voltak. A járvány tartama alatt a kivételes állat- szállitási engedélyek mindig soron kívül sürgősen lettek elintézve. Az állategész
