Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-05-11 / 19. szám
316 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 19. sz. utalványok alapján már esedékessé vált, de esetleg még fel nem vett illetmények vagy egyéb járandóságok levonása után fennmaradó pénzkészlete mindig figyelembe veendő és az ezt a pénzkészletet meghaladó összegekről szóló utalványokat a számvevőségnek (kirendeltségnek) még „Rendeletre“ sem szabad ellenjegyeznie. Az alap rendelkezésre álló pénzkészletének megállapitbatása céljából a számvevőség (kirendeltség) külön nyilvántartást vezet, amelynek bevételi részében a főkönyvi adatokon kivül a vármegye székhelyén lévő állampénztártól (adóhivataltól) rövid utón beszerzendő adatok, kiadási részébe pedig a kiadott utalványok, illetőleg az állandó illetményekből már esedékessé vált részletek veendők föl. A számvevőség (kirendeltség) a nyilvántartást minden hó 20-án (nagyobb utalványozásoknál esetenként is,) lezárja, és amennyiben a nyilvántatartásból az álla- pittatik meg, hogy az alapnak az előzőleg kiadott utalványok alapján már esedékessé vált, de esetleg fel nem vett illetményekkel és egyéb járandósággal le nem kötött pénzkészlete a következő havi állandó illetményeknek fedezésére nem elégséges, ezt a körülményt a számvevőség (kirendeltség) az alispánnak — a 15. §-ban körülirt intézkedés megtétele végett, — késedelem nélkül bejelenti. Amennyiben az alispán az alap fizetőképességét a bejelentést követő öt nap alatt, vagyis a hó 25-éig helyre nem állítaná, vagy az alap időközben valamely befizetés folytán kellő pénzkészlethez nem jutna, a számvevőség (kirendeltség) a következő havi állandó illetményeknek pénztári számfejtését a vármegye székhelyén levő állampénztárnál (adóhivatalnál) teljesítendő kifizetésekre nézve függőben tartja és a vármegye székhelyén kivül levő állampénztárakat (adóhivatalokat) a náluk kifizetésre kerülő következő havi állandó illetmények pénztári számfejtésének függőben tartása végett azonnal értesíti s erről egyidejűleg az alispánnak jelentést tesz. Az alap fizetőképességének helyreálltáról a számvevőség (kirendeltség) a vármegye székhelyén kivül levő állampénztárakat (adóhivatalokat) hasonló módon haladéktalanul értesíti és egyúttal az alispánnak jelentést tesz. A hónap 20-ika után érkezett utalványokat a számvevőség (kirendeltség) még „Rendeletre“ is csak abban az esetben jegyezheti ellen, ha az utalványozott kiadásra az előzőleg kiadott utalványok alapján már esedékes, de esetleg fel nem vett illetményekben vagy egyéb járandóságokon és a következő havi állandó illetmények fedezésére szükséges összegen felül pénzkészlet marad rendelkezésre. 15. §. Ha az alap kiadásainak teljesítésében fennakadás állana be, az alap fizetőképességének biztosítására szükséges összeget a vármegyének az 1883 : XV. te. 55. §-a értelmében rendelkezésre álló más alapból 4% kamat mellett kölcsön kell venni. ' Az előlegezéseknél, illetőleg más alapok pénzkészletének ideiglenes igénybevételénél a 122000/902. B. M. szám alatt kiadott számvevőségi utasítás 34. §-a szerint kell eljárni. 16. §. A vármegye székhelyén kivül levő állampénztár (adóhivatal) a községi é- körállatorvosoknak a községeket terhelő járandóságairól névmutatóval ellátott közs ségenkinti számfejtő-könyvet, a vármegye székhelyén kivül levő állampénztárak (adóhivatalok) pedig a náluk kiutalványozott községi (kör-) állatorvosi illetményekről számfejtőkönyvet vezetnek. A kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség (kirendeltség) az alap bevételeiről és kiadásairól főkönyvet és a községi (kör)- állatorvosok illetményeiről névmutatóval ellátott számfejtő könyvet vezet. Ezt a számfejtő könyvet a számvevőség (kirendeltség) nemcsak az általa számfejtett és a vármegye székhelyén lévő állampénztárnál (adóhivatalnál) folyósított illetményekre, hanem — ellenőrzés és könyvelés céljából —a vármegye székhelyén kivül levő állampénztáraknál (adóhivataloknál) folyósított illetményekre vonatkozólag is vezeti. 17. §. Az állatorvosi fizetési alap évi számadása, szerint az előirt valódi bévé-
