Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)

1911-03-23 / 12. szám

XXX. évfolyam. Kaposvár, 1911. március 23 12. szám. SOMOGYVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden csütörtökön. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Hív. másolat 74^8/1911. szhoz. 9681/1911. VII—d. B. M. számú körrendelet. A faszesszel kevert italok gyógyszerek és illatszerek készítésének és forgalomba­hozatalának eltiltása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Utóbbi időben számos esetben súlyos egészségi zavarokat mutató tünetekkel járó, sőt gyakran halálosan végződő mérgezést tapasztaltak szeszes italok élvezete következtében. A vizsgálatok azt tanúsították, hogy a mérgező hatású italok fa­szesszel (methylalkohollal) voltak keverve. Minthogy a faszesz újabb tapasztalatok szerint izgató, kábító, sőt halálosan mérgező hatású a pénzügyi, kereskedelemügyi és földművelésügyi miniszter urakkal egyetértőén faszesznek (methylalkoholnak) ita­lok készítésére való használatát vagy annak bárminemű italhoz, gyógyszerhez, illat­szerhez való keverését és ily italok, gyógyszerek, illatszerek forgalombahozatalát vagy szétosztását eltiltom. Aki e rendelet ellen vét és cselekménye vétséget vagy bűntettet nem képez az 1879 : XL. te. 1. §-a értelmében kihágást követ el és 15 napig terjedő elzárás­sal és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Budapest, 1911. március 7. A miniszter helyett: Jakabffy államtitkár. 7458/1911. szám. Jelen belügyminiszteri körrendelet a vármegyei hivatalos lap utján valamennyi főszolgabíró, polgármester, valamennyi járási, városi, községi- és körorvos nemkülönben az összes községi- és körjegyző urakkal az összes közsé­gek elöljáróságaival és végül az összes a vármegye területén lakó gyógyszertár­tulajdonos bérlő és gondnok és droguista urakkal tudomás és szigorú miheztartás végett közöltetik. Kaposvár, 1911. március 18. Kacskovics, alispán. Hív. másolat 7769/1911. szhoz. 77804/VI. C. 1910. szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy egyes cégek az úgynevezett bizományi beraktá- rozási üzlet körében többnyire a szegényebb néposztályhoz tartozó, nem kereskedő egyénektől, használt bútorokat s más efféle ingóságokat vesznek át őrizetbe, minek fejében részükre előleg címén kölcsönösszegekét adnak többnyire rövid lejáratnak és annak a jognak kikötésével, hogy az átvett-' ingóságokat lejárat után nem fizetés esetében a kereskedelmi törvény, szabályai szerint zálogképen eladhassák. Ezeknek az ügyleteknek körülményeiből különösen a letett ingóságok minősé­géből s a letevők személyes viszonyaiból többnyire kétségtelenül megállapítható, hogy a felek valódi akarata nem valamely legitim kereskedelmi ügylet megkötésére hanem ilyen színlelt ügylet alakjában, valóban csak kézi zálogkölcsön ügylet köté­sére irányult, amely az 1881 : XIV. te. 6. §-ának második bekezdése értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents