Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-02-16 / 7. szám
7. S£. Somogyvármegye Hívataiosj Lapja 115 szakban (április hó 1-től szeptember hó 30-ig) reggel 6, a téli időszakban (október hó 1-től március hó 31-ig) pedig reggel 8 órától kezdve történhetik. Az állatvásárokon hatósági felügyeletet teljesítő állatorvos, rendőri és községi közegek a felhajtás idején az állatvásártér bejáratánál kötelesek tartózkodni, szigorúan őrködvén a felett, hogy a vásártérre csak szabályszerű marhalevéllel ellátott és teljesen egészséges állatokat hajtsanak fel. 5 §. Vasárnapokon közvetlen a templom mellett az isteni tisztelet ideje alatt, a vásári árusítás tilos. 6. §. A vásárról ki vannak zárva, illetve onnan eltiltandók a rovott életű s a kö/biztonságra nézve veszélyesnek ismert egyének, koldusok, kockavetők, szerencseszám árusítók, kártyavetők s egyáltalán a szerencsejátékosok, végül oly mulattató üzletek, hol a szemérmet, közerkölcsöt sértő, úgy botrányt okozó látványosságokat mutatnak és a melyek a testi épséget veszélyeztetik. 7. §. Országos- és hetivásárokon a piaci eladás a kormánybatóságilag jóváhagyott helypénz-tarifa szerinti dij fizetése mellett mindenki által szabadon gyakorolható, mégis tiltva van kenőcsöket, tapaszokat s általában emberek s állatok számára való minden egyszerű és összetett gyógyszereket, mérgeket, repesztő és dur-anyagokat árusítani. Búcsúkon csakis bucsucikkek árusíthatók, u. m.: imakönyvek, olvasók, szentképek, viaszgyertyák, mézesbábok stb. 8. §. Vásáron kívüli napokon s illetve időben az országos, heti vagy napi vásárok helyeire induló terménnyel és egyéb árukkal megrakott kocsiknak más községi (városi) vásártéren vagy utcán oly célból való megállapodása, hogy ott cikkeiket lerakják s áruba bocsássák, egyszóval, hogy ott rendszeres adás-ve vés történjék, tilos. 9. §. Az országos- vagy hetivásárra árukat vivőket a vásáron kivül, vagy mielőtt a kijelölt áru helyére érne, megállítani s áruit nyerészkedési célból megvenni tilos. Ellenben aki egyenesen egy kereskedő udvarára viszi be áruját, az ott azt szabadon adhatja el helypénzfizetési kötelezettség nélkül. 10. §. Minden vásáron köteles az eladó a vásári helyfoglalás tekintetében az illetékes hatósági közeg rendelkezésének magát alávetni, mégis a sátorütésnél először a községbeliek, azután a járásbeliek, majd a vármegyebeliek, végül az idegenek bírnak a hely megválasztásában elsőbbségi joggal. A sátorütés nyáron reggeli 5, télen reggeli 7 órakor kezdhető meg. A sorrend megállapításánál az illető iparosok iparhatósági igazolványának kelte mérvadó, vagyis a régibb keletű igazolvánnyal biró iparos megelőzi az újabb keletű igazolvánnyal bírót. Ha két iparosnak ugyanegy keletű igazolványa van, akkor az bir elsőbbséggel, ki több adót fizet. Az elhalt iparos özvegye, férjének ebbeli jogait tovább élvezi. Az ilyen özvegyet elvett iparos e jogra nem tarthat igényt, szintúgy az sem, ki valamely iparos üzletét bármi címen élvezi s tovább folytatja. Ellenben az újból férjhez ment özvegyre nézve, amennyiben iparűzési jogát megtartja, az áruhelyek sorrendje tekintetében az előbbi férjének iparigazolványa az irányadó. Az egyes csoportok következő sorrendben állitandók össze: I. Kalaposok, csizmadiák, cipészek, szűcsök, szürszabók, bocskorosok, tarisznyá- sok és lakatosok. IL Szabók, festők, rőfös, rövidórusok, gyolcsosok, földönárulók. III. Bádogosok, rézművesek, szitások, fésűsök, könyvárusok és bábosok. IV. Famunkások, asztalos, bognár, kádár és esztergályosok. V. Szíjgyártók, kötelesek, közel az állatvásárhoz. VI. Edényárusok VII. Zsir, szalonna, kalács és pecsenye-árulók. 11. §. Az, ki a helyfoglalás körül hatalmaskodólag jár el, az alábbi büntetésben részi-sül. 12 §. A kormányhatósági lag jóváhagyott vásári helypénz-tarifa a községházán állandóan, a vásártéren pedig minden vásár alkalmával feltűnő és könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztendő. A helypénzszedő közeg köteles bármely vásáros kivá-
