Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-02-03 / 5. szám
64 Somogy vármegye Hivatalos Lapja, 5. sz. 4. A tervezett építmény művészi kiképzésének módját, hacsak különös okok az ellenkezőt nem kívánják, legcélszerűbb a tervezőre bízni. Valamely stílus megkövetelése vagy annak kizárása a programmban határozottan kifejezendő. 5. A programmban felveendő, hogy a hirdető fél az építkezésre mily ösézeget kíván fordítani. Határozottan ki kell emelni, hogy ezt az összegű, csak megközelítőleg kell-e a tervezésnél betartani, vagy peddig, hogy annak túllépése a pályázatból való kizárást vonja-e maga után? Ezért igen fontos, de az utóbbi esetben okvetlenül szükséges, hogy az előirányzat szakszerű és alapos számításokkal programm- vázlat alapján állapíttassák meg oly összegben, amelyért a programm követelte épület tényleg előállítható, mert a kellő alaposság híján megállapított előirányzat veszélyezteti a pályázat reális eredményét, lehetetlen feladat elé állítja a pályázókat és a biráló-bizottság feladatát is rendkívül megnehezíti. 6. Kívánatos, hogy a programm megfelelő szerkeszfhetése érdekében a helyiségek beosztására és rendeltetésére nézve előzetesen esetleg elkészített tájékoztató vázlatoka programm melléklete gyanánt pályázóknak rendelkezésre bocsáttassanak. 7. A pályázni szándékozók rendelkezésére bocsátandó az építés helyének és környékének pontos térrajza, mely az égtáj megjelölése mellett a feladat megoldásánál tekintetbe veendő terepviszonyokat a magassági, szabályozási, csatornázási stb adatokkal együtt ismerteti; hogy az emelendő épület a környezettel (városképével) összhangzásba hozható legyen, ajánlatos a környezet távlati képét vagy fényképét a programmhoz mellékelni. 8. A programm és annak mellékletei, (melyek lehetőleg sokszorosítás utján készüljenek, hogy azonosak legyenek), rendszerint ingyen bocsátandók a pályázni szándékozók rendelkezésére. 9. A mellékleteket pénzért árusítani csak akkor méltányos, ha azok előállítása a kiírónak is nagyobb költséget okozott; a mellékletek vételára azonban visszaadandó azoknak, kik a pályázatban tényleg részt vettek. ad c) A pályázati munkálatok. 1. A hirdetésben megái lapítandó a követelt rajzok száma, léptéke és felsoro- landók a követelt egyéb kiegészítő munkálalok (költségvetés, tervleirás, esetleg távlati kép vagy gipszminta). 2. A pályázóktól követelt, anyagi munka a lehelő legkisebb legyen, mert a tervpályázatok tulajdonképeni célja, jó eszmék, illetőleg olyan tervvázlatok beszerzése, amelyek a végrehajtásra alkalmas tervezetek készítésére alapul szolgáljanak. 3. Az alaprajzok, metszetek és homlokzatok rendszerint, 1 : 200 arány szerint készítendők, ennéi kisebb léptékű tervek csak nagy kiterjedésű épületese portok, nagyobbak pedig csak igen kis építmények vagy dekoratív műlárgyak eseteiben követelendők; egyes részletek nagyléptékű rajza pedig csak kivételesen akkor követelendő, ha ez a tervezet megértésére vagy a művészi egyéni szaktudás fölismerésére különös okokból szükséges. 4. Helyszinrajzok, legfeljebb 1 : 500, sőt épületcsoportok tervezésekor csak 1 : 1000 arányban rajzolva követelendők. 5. Az esetben, ha ez a tárgyilagos bírálat érdekében szükséges, a rajzok művészi ábrázolására vonatkozó esetleges külön követelmények (tollrajz, vizfestmény) meg- jelölendők. 6. Főszmintát vagy távlati képet csak speciális — művészi — jelentőségű pályázat, esetében, belső perspektívát pedig csak nagyszabású oly feladatoknál, melyeknél a belső térhatásra is súly helyeztetik, végre madártávlati képet csak nagy kiterjedésű épületcsoportok tervezésénél iméltányos követelni. Ezen eselekben azon célból, hogy a bírálat egyöntetű alapon tö ténhessék, szükséges, hogy a főszminta léptéke, illetőleg távlati rajz, távlati szempontja és a kép ménéke már a pályázati feltételekben megállapittassék. 7. Épületeknél az építési költség a beépítendő köbtartalom szerint számitandó ; a számitás módja^feltüntetendő kellően részletezett és könnyen ellenőrizhető kimu- tátásban. Leghelyesebb, ha már a programmban meg van jelölve a köbméterenkénti
