Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-01-27 / 4. szám
42 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 4. sz. pontonok sürgősen rendelkezésre bocsáttassanak, továbbá hogy a katonai erő nagyobb mérvű igénybevétele esetén, vagy ha az a helyi viszonyoknál alkalmasabb fogva ugyancsak a törvényhatóságok által az illetékes honvédparancsnoksághoz intézendő megkeresésre a m. kir. honvédség részéről is állittassék ki katonai segédlet. Budapest, 1910. évi január 9-én. A miniszter helyett,: Ottlik Iván államtitkár. 1352/1910. szám. Ezen földmivelésügyi miniszteri körrendeletét valamennyi főszolgabíró (kaposvári polgármester) úrral s a községek elöljáróságaival közlöm Kaposvár, 1910. évi január hó 24-én. Kacskovics alispán. 2099/1910. szám. Somogyvármegye alispánja. Valamennyi főszolgabíró urnák. A m. kir. belügyminiszter az 1908. évi október hó 15-én 97.198. szám alatt kelt rendeletével Somogyvármegye községeinek neveit az 1898. évi IV. t.-c. 2. §-a alapján megállapította s a megállapított községi helyneveket a vármegyei hivatalos lap 1908. évi decemher hó 3-án megjelent 49. számában, 1908. évi november hó 12-én 25489/1908. sz. a. kelt körrendeletéin kapcsán közöltem. A hivatkozott belügyminiszteri rendelet értelmében, a törzskönyvezett községek részére új bélyegzők és pecsétnyomók lettek volna beszerzendők még akkor is, ha a község nevének Írásmódjában változás nem következett be. S bár az addig használt bélyegzők és pecsétnyomók érvényüket vesztették s azok használata is eltiitatott és elrendeltetett, azoknak a törvényhatóság levéltárába való helyezése, mégis azt tapasztaltam, hogy több község részéről a bélyegzők be nem szolgáltattak, sőt máig is használtatnak, felhívom uraságtokat, miszerint haladék nélkül intézkedjenek, hogy a jelzett belügyminiszteri rendeletnek érvény szereztessék. Jelentéseiket 30 nap alatt elvárom. Kaposvár, 1910. január 24. Kacskovics, alispán. Kivont az 1451/1910. alisp. számhoz. A „Magyar Közigazgatás“ közigazgatási hetilap XXVII. évfolyam 46. száma. Közgazdasági részéből : Tökekamat és járadékadó után a törvényhatósági útadót ki kell vetni. A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. 7154. számú határozata. A közigazgatási bíróság a n-i segélyegylet terhére az 1905—1907. években tőkekamat és járadékadó után előirt útadó törlése iránt 'lefolytatott ügyet, melyben A vármegye közigazgatási bizottságának útadó felszólamlási küldöttsége 1908. évi 1339. szám alatt határozott a n i segély egylet által a királyi kereskedelemügyi miniszterhez intézett és attól áttett felebbezés, helyesen panasz folytán az 1896. évi XXVI. t.-c. 64. §-a alapján tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Igaz ugyan, hogy a tőkekamat, és járadékadóról szóló 1883 évi VII. t.-c. 2. §-a szerint a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamataiból fizetett adó után sem általános jövödelmi pótadó, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki és az is igaz, hogy a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. 23. §-a a törvényhatósági útadót kifejezetten pótadónak minősiti. A panaszos segélyegyletet a fent idézett törvényszakaszok alapján azonban a terhére tőkekamat- és járadékadó után kivetett törvényhatósági útadó alól felmenteni még sem lehetett. Eltekintve ugyanis attól, hogy a fentidézett 1883. évi VII. t.-c. 2. §-ában jelzett törvényhatósági pótlék alatt kétségtelenül az akkor érvényben volt jogszabályok szerint kivethető és szorosabb értelemben vett törvényhatósági pótlék értetett, az imént említett törvény életbeléptekor még az 1890. évi I. t.-c. által létesített útadó nem létezett és igy az előbbi törvény által biztosított kedvezmény arra kiterjedőnek annál kevésbbé tekinthető, mert az 1890. év I. t.-c. 23. §-a
