Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-10-13 / 41. szám
604 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 41. sz. évi költségvetéseik összeállításakor a fentidézett törvény rendelkezéseire figyelemmel a költségvetési hiányok fedezésére szolgáló községi pótadók alapjainak megállapításánál a községhez közigazgatásilag csatolt puszta, illetőleg havasok és rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek után 1911. évre kivetett állami adók egész összegeit vegyék számításba. Megjegyzem azonban, hogy az 1909: XII. te. 6. §-ának utolsó bekezdése értelmében a községi adók és egyéb szolgálmányok megváltása iránt 6 évre kötött egyességek, amennyiben azok 1907. év végéig jóváhagyattak lejártukig érvényben maradnak, miért is ilyen esetekben a fent megjelölt területek állami adói a községi pótadó alapjául fel nem vehetők s az illető tulajdonosok az egyezség lejártáig csak az egyességben megállapított szolgáltatásokra kötelezhetők. Budapest, 1910. évi szeptember hó 22 én. A miniszter helyett : Dr Némethy Károly államtitkár. 22138/1910. szám. Valamennyi községi elöljárósággal, a főszolgabírókkal és illetve járási számvevőkkel valamint a kaposvári m kir pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséggel tudomásvétel és megfelelő eljárás végett közlöm. Kaposvár, 1910. október 10-én. Alispán helyett: Plachner, főjegyző. Hív. másolat 22196/1910 szhoz. Ad/5456—1/alisp. 1910 sz. Csongrád vármegye alispánjától. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági város polgármesterének. Az időjárás szeszélye régóta nem mért oly sok és nagy csapást egész országunkra, mint ebben az évben. A zivatar, eső, árvíz, a felhőszakadás helyrehozhatja!] anyagi károkat, emberáldozatot követelt az idén, de alig van vidék, amit aránylag úgy lesújtott volna a pusztító csapás, mint a megyénkbeli Tömörkény nagyközség termő határait, midőn a folyó év augusztus hava utolsó estéjén, nyole-kilenc óra közt, végitéletképen átrohant rajta a dúló szélvihar. Óriási ciklon, féteit elvesztve, húzódott keresztül a négyezer lakost számláló községen. Hogy az pár perc alatt alapjában rengjen, romhalmazzá dűljön. Hogy hajléktalanul legvégső nyomorba jusson száz meg száz a halálra rémitett szinmagyar lakosból. Nem volt gát a vésznek. Az épület tetőt gerendástól együtt tépte, szakgatta le és e házdarabok ötszázezer méter távolra röpültek. A drága takarmányt, meg a padlásokra feltett arató részt, nyári keresetet, a téli kenyérnek való gabonákat és az élelmicikkeket elhordta szerteszét. Megment- hetetlenül ezt is tönkretette. A hatalmas fákat derékban törte el; gyökerestől együtt szedte ki a földből. Közel 250000 korona lett a kár s középületekre is sok esik ebből. Kétségbeejtőbb a puszta község képe minthogyha földrengés érte volna e nap. S a szerencsétlenség annál elrettentőbb, mert a helység képe e nélkül is magas pótadóval sújtott, földhözragadt szegény. Bs e vihar után még hozzá napokig zugó eső szakadt, mely a tető nélkül maradt házak falát is aláázta, ledőlésig mosta. A vármegye közönsége a nyomor enyhítésére minden lehetőt megtesz. Ám a maga erejéből nem bírhatja e nagyszámú lelket számláló község lakosságának talpra- állitását hosszabb időn át biztosítani. Bizalommal fordulok ezért az egész haza áldozatkész közönségéhez s felkérem Nagyságodat, hogy az Ínségben levő károsultak segélyezésére valamely összeget azonnal folyósítani, hatósága területén a gyűjtést elrendelni s a befolyó adományokat, legkésőbb folyó évi október hó 15. napjáig a szentesi kir. adóhivatalba beszállítani méltóztassék. Szentesen, 1910. évi szeptember hó 23-án. Dr. Nagy alispán.
