Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-08-11 / 32. szám
506 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 32. sz. Az 5. §-nál kimarad ezen utolsó mondat „valamint a méntelepekből selejtezés utján egyes tenyésztőknek tenyésztési célokra eladott mének, mig az illető vevő tulajdonában vannak.“ A 6. §. 5. pontja ekként módosittatik : „A járási m. kir. állatorvosból, vagy helyetteséből, mint a törvényhatóság által kiküldött szakértőből.“ A 12. §. 2-ik bekezdésében megállapított 10 K, 5 K-ra szállitta tik le. Ugyanezen §. utolsó bekezdésének ezen utolsó szava után „fedezendők“ hozzáfűzendő : „ha a méntulajdonos felebbezésének hely nem adatott“. A 14. §. utolsó bekezdése helyett a következő vétetik fel „A vármegye egyik járásában nyert tenyész igazolványok az egész vármegye területén érvényesek. Azonban bármely járásban nyert igazolványnyal ellátott mén- lónak más járás területén való tenyésztésre használása előtt annak igazolványa a főszolgabírónál bemutatandó. Zalavármegyében hidegvérű ménlovakra kiadott te- nyészigazolványok a kiállítás évében szintén érvényesek, de ezek is a ménló tenyésztésre használása előtt a főszolgabirónak bernutatandók. Más vármegyében kiállított igazolványok Somogyvármegye területén érvényüket vesztik “ A 19. §. utolsó bekezdése helyett a következő vétetik fel: „Minden méntulajdonos a fedeztetett kancák számát évenként a főszolgabirónak bejelenteni tartozik, ki ez adatokat a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökével közli.“ A 21. §. első bekezdésének utolsó mondata ekként módosul: „amelyekről a méntulajdonosok a főszolgabíróhoz jelentést tenni tartoznak“. A 24. §. b) pontja helyett: ,,b) Aki tenyésztési célra használt ménlovat vizsgálat végett a kitűzött határidőben elfogadható ok nélkül elő nem vezette.“ A 26. §-ban a tévesen hivatkozott 20. § 23. §-ra helyesbítetik. Ezen határozatnál, illetve módosításoknál indokolásul szolgáljanak a következők: Minthogy a ménlovaknak tenyészképesség céljából való megvizsgálása a lóállománynak fejlesztését és selejtes anyagtól való megőrzését célozza, s minthogy ezen cél csak úgy érhető el, ha nemcsak a más, hanem a saját tulajdonban levő anyaállat tenyésztésére használt saját ménló is megvizsgáltatok, azért kellett oly rendelkezést felvenni, hogy minden ménló, akár magán, akár köztenyésztésre használtaik, megvizsgálandó, Ezen rendelkezés igazolja a további módosítást, vagyis, hogy mindenütt a „köztenyésztés“ szónál a „köz“ szó elhagyatott. A 4. §. utolsó bekezdésénél eszközölt beszúrás a helyes, és világos értelmezés céljából vált szükségessé, mig ennek folytán az 5. §-ban foglalt evvel ellentétesnek látszó rendelkezés szabatosság okáért elhagyandó volt. A 6. §. 5. módosítását, illetve a mellőzött kitétel elhagyását annak feleslegessége indokolja, miután az a szakértői minőségnek amúgy is természetes következménye. A 12. §-nál az összeg leszállítását annak aránylag tulmagassága tette szükségessé. Mig ugyanitt, végül az igazságosság helyes mértékével tett módositás és bővítés indokolásra nem szorul. A 14. §. lényeges módosítása azt célozza, hogy legalább a vármegye területén az állattenyésztés ne nehezítessék meg az által, hogy a tenyész-’igazolvány csupán a kiállítás helye szerinti járásban érvényes. Az ily intézkedés különösen a járási határmenti községekben tenyésztés oknélküli megakasztásánál egyébre nem alkalmas. Az igazolvány érvényének a vármegyében való általánosítása mellett a szükséges ellenőrzés lehetővé tétetik az által, hogy a tenyész-igazolvány fedeztetés előtt a főszolgabirónak bemutatandó. Minthogy pedig Zalavármegyéből a Muraközből sok hidegvérű ménlovat hoznak be, tenyésztés céljából, azért ez elősegítendő — az erre vonatkozó rendelkezést ezen szakasznál felvenni kellett. A 19. §-nál eszközölt módositás a méntulajdonosoknak terhes és felesleges munkától való kímélését célozza.
