Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)

1910-03-31 / 13. szám

13. «/.

tíomogjvftrmeg^tí Hivatalom Lapja.

189

sági területen levő városok polgármestereit és a járások főszolgabiráit is rendeletileg felhívni kegyeskedjék, miszerint a város illetve a járás területén mindazon intézkedéseket tegyék meg, a melyek a gyermeknap megtartását előmozdíthatják, továbbá világosítsák fel városuk, illetve járásuk közönségét, hogy a Liga által, gondozott gyermekek tartásdijai nem esnek az illetőségi községek terhére, sőt azoktól éppen mentesiti a községeket, tehát a Liga anyagi támogatása közérdeket képez.

A gyermeknap szervezése körüli munkákban a mint azt már a múlt évi és fentjelzett megkeresésünkben is jeleztük, különösen a hölgyeknek jut nagy szerep, azért is arra kérjük Nagyságodat, hogy az esetleg újólag megalakítandó bizottságba mindazokat a hölgyeket is felkérni kegyeskedjék, a kik ezen munkára alkalmasak és hajlandók. /

Végül még arra leérjük Nagyságodat, hogy tekintettel arra, miszerint a gyermeknap szervezése körüli munkálat országszerte folyamatban van s a további intézkedések megtételére sok időre van szükségünk, jelen megkeresésünket jóakara- tulag sürgősen eiintéztetni s intézkedésének eredményéről mielőbb értesíteni mél- tóztassék. '

Budapest, 1910. január 12. Kiváló tisztelettel Edelsheim Gyulay.

6659/1910. szám. Valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral megfelelő intézkedés végett közlöm.

Kaposvár, 1910. március 23. Kacskovics alispán.

Hív. másolat 6850/1910 szhoz. 2300/111—3./1910. szám. Magyar királyi föld- mivelésügyi miniszter.

Valamennyi törvényhatóságnak.

(Budapest, székesfőváros és Fiume kivételével.)

Az ország sertésállománya az 1909. évben főleg az 1895. évi állatösszeirás adataihoz viszonyítva, lényeges csökkenést mutat. A számbeli csökkenés oka a változott gazdasági viszonyokon kívül a ragadós sertésbetegségek pusztítása és a tenyészkanok hiánya. A sertéstenyésztés fejlesztésének és a sertéslétszám szapori- tásánk e szerint egyik legfőbb előfeltétele kedvező állategészségügyi viszonyok létesítése.

A sertésbetegségek közül főképen a sertésvész és a sertésorbánc az, amely a sertéslétszám csökkenésénél számításba jöhet. Mindkét betegség az ellene folytatott erélyes küzdelem dacára ma is súlyos veszteségeket okoz és a sertéstenyésztésre részint az elhullások következtében beálló károk, részint az által van befolyással, hogy a sertéstenyésztők visszariadva a járványok okozta súlyos vagyoni kockázattól, a tenyésztéssel felhagynak.

A sertésvész és a sértésorbánc elleni védekezés eredménytelenségének okát kutatva azt nem a betegségek elfojtására előirt óvó és elfojtó intézkedések hiányos vagy meg nem felelő voltában, hanem abban látom, hogy a sertéstartó és a sertés- tenyésztő közönség még ma sem érzi át kellően a védekezés szükségességét és hasznát, minek következtében az előirt intézkedések a gyakorlatban vagy egyáltalán nem, vagy csak igen fogyatékosán hajtatnak végre.

A mulasztás első sorban az által történik, hogy a sertéstartó és sertéstenyésztő közönség a határozott szigorú rendelkezések ellenére a betegségek fellépését csak késedelmesen vagy pedig egyáltalán be nem jelenti s egyes állatbirtokosok igye keznek a fertőzött állatokat eladni, nem törődve azzal, hogy a betegség széthurco- lása által mily óriási károkat okoznak. Nagyban előmozdítják, főleg a kisgazdák közt uralkodó ezen káros szokás fenntartását a sertéskupecek. Ezek a fertőzött helyeken olcsón összevásárolják a még láthatólag egészséges, de már befertőzött sertéseket s azokat községről-községre hurcolva, eladogatják és ekként terjesztik a betegséget mindenütt, ahol csak megfordulnak.

Másik igen fontos körülmény, amely a sertésvész és a sertésorbánc elleni küz