Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-03-03 / 9. szám
9. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 127 automatikus engedelmesség eléressék. Pl. „Vigyázz“ „Fölállni“, „Mindent otthagyni“, „Egy sorba egymás mögött a folyosón felállni“, „Csend, senki egy szót sem“, „Előre indulj“ (mint a tornagyakorlatoknál.) A tanulóknak a komoly tűzveszélyt nem kell elárulni. Nekik mindenkor azt kell hinniök, hogy próba van. Riasztás, illetve kivo’nulás esetén a tantestület egyik tagja az utcán arra ügyel, hogy az ajtó előtt torlódás ne legyen, hogy hangos kiabálások ne forduljanak elő, melyek pánikot idézhetnének elő. A próbánál az épület elhagyásakor a gyermekek egyenesen haza irányitandók, hogy hozzá szokjanak vész esetén felső ruha, kalap, könyvek nélkül hazamenni és hogy a szülők tudják azt, hogy vész esetén komoly intézkedések a gyermekeik biztonsága tekintetében megtétettek. Az egész begyakorlás aképen kezelendő, hogy az nevelő hatást gyakoroljon és bizonyos mértékben mint tornaoktató tárgynak tekintendő. Egy évben legalább egyszer füst mellett tartandó meg a próba, hogy a gyermekek komoly esetben füsttől meg ne ijedjenek és fel ne izguljanak. A gyermekek arra figyelmeztetendők, hogy orrukat és szájukat zsebkendővel védjék. Zsebkendő híján a leányok kötényüket, a fiuk kabátjuk szélét tartják orruk és szájuk elé. Az iskola-igazgató minden év végén jelentést tesz a felsőbb hatóságának arról, hogy a próbariasztásokat miképpen és mikor ejtette meg s hogy a tanuló ifjúságnak az iskolai épületet mennyi idő alatt sikerült elhagynia. III. Riasztás és kivonulás. A tüzriasztás ideje az iskola igazgatója által megállapított sorrendben történik. A rendelet szerint a tanuló ifjúság figyelmeztetendő arra, hogy ilyen próbariasztások lesznek, de úgy, hogy azok időpontjáról ne legyen előzőleg tudomása. Mihelyt a riasztó vagy a harangjelzés megszólal, az összes gyermekek felállanak, tolakodás és lökdösés nélkül a pádból szépen, sorrendben a folyosóra kimennek. Riasztáskor minden osztály tanítója először is siessen arról meggyőződni, hogy a folyosók és lépcsők alkalmasak-e még a kivonulásra. Ha igen, úgy a tanulók könyveik és felső ruháik hátrahagyásával zárt sorokbanés előre begyakorolt sorrendben és előirt utón a szabadba kivezetendők. A kivezetés alkalmával szigorúan kell felügyelni arra, hogy a folyosón és lépcsőkön sehol, tolongás elő ne forduljon. Ha a folyosókon két osztály találkozik, az alsóbb osztály bocsátandó előre. Kivonuláskor a tanitó az ajtó mellett áll fel — amig a tanulók mellette elvonulnak, — azután a tanulókkal együtt megy, azokra felügyel s őket a szabadba biztos helyre kivezeti. A tanitó csak az utolsó gyermek után hagyhatja el a helyét. Kivonulás esetén minden osztály a legközelebbi kijárón vonul ki. Ha riasztáskor — tűz esetén, a folyosót, vagy lépcsőt már ellepte volna a füst, vagy egyéb okból a menekülés arra már nem volna lehetséges, akkor a tanulók a tűzoltói segítség megérkezéséig — betett ajtók és nyitott ablakok mellett a tanteremben maradnak mindaddig, amig a tűzoltók segítségükre jönnek. így nagyobb biztonságban lesznek, mintha a füsttel telt folyosókra és lépcsőkre vezettetnének, —- mely esetben — eltekintve a tűz és füst veszélyétől, a riadalom kitörése alig volna kikerülhető. Riasztás alkalmával a közönséget az iskolaépületbe beengedni tilos. És szükség esetén erőszakkal is megakadályozható. A riasztó harangok minden nap működő képességükre nézve az iskola-szolgák által kipróbálandók, erről az iskola-igazgató is köteles meggyőződni. A felnőtt személyek azzal bizandók meg, hogy riadó esetén az összes folyosó szélfogó és egyéb a szabadba nyíló ajtók azonnal és teljesen felnyitandók. Ennek oly gyorsan kell történnie, hogy a kivonuló osztályok minden ajtót nyitva találjanak. Budapest, 1910. február 5. A miniszter helyett: Molnár, államtitkár. A hivatalos másolat hiteléül: Brundl Károly kir. tanf. tollnok.