Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-11-25 / 47. szám
47. az. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 647 Hiv. másolat. 26129,/szhoz. 15908/III—3. M. kir. földmivelésügyi minister. KÖRRENDELET. Valamennyi törvényhatóságnak, A gümőkór elleni védekezésnél ember és állategészségügyi szempontból egyik igen fontos feladat meggátolni azt, hogy a gümőkór terjesztésére alkalmas állati termények sem emberi fogyasztásra, sem pedig állatok takarmányozására ne kerülhessenek. E célból a közfogyasztásra levágott gümőkóros állatok húsával és szerveivel az ember és állategészségügyet fenyegető veszélyek elhárítása iránt a husvizsgálat országos rendezése tárgyában múlt évben 54300. sz. alatt a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi miniszter urakkal egyetértőleg kiadott rendeletem keretében már gondoskodtam. A tej utján történő gümőkóros fertőzések csökkentése céljából pedig a tögygiiműkóros tehenek megvásárlás utján az államkincstár terhére történő irtását az ország egy részében rnár megkezdettem s a gümőkór kifejezett tüneteit mutató tehenek tejével bekövetkezhető fertőzések csökkentése céljából utasítottam a m. kir. állatorvosokat, hogy azokat a teheneket, a melyeknek teje közfogyasztásra forgalomba hozatik, a gümőkór szempontjából is fokozott figyelemmel kisérjék és abban az esetben, ha valamely tehénen a gümőkór kifejezett tüneteit észlelik, az ilyen ember és állategészségügyet veszélyeztető állatoknak a tejelésből való kirekesztése iránt a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-c. 8. és 14. §-ai alapján felettes hatóságuknál tegyenek javaslatot. Az említett intézkedések pontos végrehajtásával mindenesetre már csökkeni fog annak a lehetősége, hogy gümőkór baktériumait tartalmazó tej kerülhessen forgalomba illetve fogyasztásra, minek következtében csökkeni fog a tej utján történő güműkóros fertőzéseknek a száma is. Mindezzel azonban csak részben tettük meg azt, a mit az adott körülmények között célravezetőnek mondhatunk, ezeken felül még igen szükséges az is, hogy azokra a tejtermékekre különös gond fordittassék, a melyek leginkább tartalmazhatják a gümőkór fertőző anyagát, a melyek úgy az emberi, mint állati egészséget még igen fenyegethetik. A gümőkór terjesztése szempontjából a tej fölözése után a tölözögép dobjában visszamaradt úgynevezett centrifugaiszap, továbbá a lefölözött tej (soványtej) és a savó jöhetnek főleg figyelembe. Ezek közül a centrifugaiszap emberi táplálékul általában nem basználtatik ugyan, helyenkint azonban, főképen más termékekkel és hulladékokkal keverve ezt állatok etetésére is fordítják. A lefölözött tejet és savót már emberi táplálékul és állatok takarmányozására egyaránt használják. Ilyen formán a nevezett tejtermékek, ha azok a gümőkór baktériumait tartalmazzák és takarmányozásra vagy emberi fogyasztásra nyers állapotban használtatnak az állatok között közvetlen, az emberek között pedig egyrészt közvetlen, másrészt közvetve lehetnek terjesztői a gümőkórnak. Hogy a gümőkór baktériumait tartalmazó tejtermékek milyen mértékben terjeszthetik a gümőkór), elegendőnek tartom a sertések giimőkórjára utalni. A ser tések gümőkórja ugyanis, a mely azelőtt csak nagy ritkán fordult elő, mióta a tej feldolgozása után nyert tejtermékeket jórészt sertések takarmányozására használják, nagy mértékben terjedt úgy, hogy a budapesti sertésközvágóhidon gyűjtött statisztikai adatok szerint az 1903. évtől az 1907. évig levágott sertések közül 1. 3—2. 64% találtatott gümőkórosnak. Az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok az bizonyítják, hogy a gümőkór baktériumait tartalmazó tej centrifugálása után visszamaradt centrifugaiszap tartalmazza legnagyobb számban a gümőkór bakteri urnáit.
