Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-11-11 / 45. szám
600 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 45. sz. Tüzeset 86 fordult elő az elmúlt évnegyedben s az ezek által okozott kár 158926 koronát tesz ki. Csak fokozza e csapások súlyát az hogy az elpusztult vagyon számot tevő része biztosítva sem volt. Elengedhetetlen és szigorú kötelességévé teszik ezen állandóan ismétlődő nagy veszteségek a hatóságoknak, hogy a vonatkozó belügyministeri és vármegyei szabályrendeleteknek különösen a megelőző tűzrendészetre vonatkozó intézkedéseit, az ezek irányában különös közönyösséggel viseltető nagyközönségünkkel szemben lelkiismeretesen végrehajtsák, egyúttal azonban aggódó gondossággal ellenőrizzék, hogy a tűzvédelem alkalmas szervezése s a tűzvédelmi eszközök karbantartása és mindenkori kiegészítése utján a mégis előfordulható tüzesetek pusztításai a mini muinra redukáltassanak. Mert bizonyára sokkal kevésbbé terhelik azon költségek közönségünket, melyek megfelelő tűzvédelmi szerek beszerzése és karbantartásával egybekötve vannak, mint amennyire egyeseket s a nemzet vagyont megkárosítják azon súlyos veszteségek, melyeket a szabadon elharapódzó tűzvész pusztításai okoznak. A megelőző tűzrendészet érdekeit kívántam előmozdítani, midőn e hónap folyamán kiadott körrendeletemben a hatóságok és községek figyelmét felhívtam azon veszélyes szokásra, hogy uj építkezéseknél a kéményeket csak akkor kezdik építeni, amikor már a tető készen van Aminek különösen szalmával vagy náddal fedett épületeknél, tehát éppen, ahol az elszigetelésnek legtökéletesebbnek kellene lenni, az a következése, hogy a kéményeket a zsúppal való érintkezésnél egyáltaljában bevakolni sem lehet, tehát a burkolatlan kémény részből kipattanó szikra közvetlen éri a szalmatetőt, ami számos tűznek okozója A veszélyt csak fokozza azon szokás, hogy egy épületnek összes tüzelő helyei egy hengerkéménybe szoktak összesittetni. Elrendeltem,hogy a kéményseprők fentebbi szabálytalanságokat s azt, hogy a padlásokon levő kéményajtók pontosan zárnak e, kisérjék figyelemmel, s a hatóságok tudomásukra jutó ily szabálytalanságokkal szemben, de különösen építési engedélyek kiadása alkalmával intézkedjenek, hogy a vakolatlan kéményrészek gondosan bevakoltassanak, s a kémények körül legalább 60 cm körzetben a zsupp helyett pléhlapok alkalmaztassanak. Az általános közegészségi állapot hasonló volt az előző negyedéhez és igy igen jónak volt mondható. Előfordult betegségek az emésztő és légző szervek hurutjai és kevés számú váltóláz voltak. A fertőző betegségek közül járványosán egyik sem uralkodott, hanem szórványosan de mégis feltűnőbb számmal hasihagymáz esetek fordultak elő, különösen Kaposvár városban, hol január 1-től október hó 16-ig összesen 13 megbetegedés fordult elő, akik közül gyógyult 6 meghalt 4 és kezelés alatt maradt 3, ezentúl Gölle, Kiüti és Szigetvár községekben. Egyes esetek fordultak még elő a vármegye 29 községében. A hasihagymáz a vármegye területén úgyszólván évenként fordul elő, az őszi hónapokban, fellépése a nyári szárazság után bekövetkező talajvíz leszállásával hozható összefüggésbe, amidőn a felsőbb és fertőzött talajrétegből a talajvíz a fertőző anyagokat magával viszi le az altalajba, vagyis abba a mélységbe, hol a kutak vizei vannak. A szükséges óvintézkedések mindenütt meg lettek téve, a gyanús kutak lezárattak, kitisztittattak ; több helyről vizek küldettek fel a Belügyminisztériumba vizsgálás végett. A Gödéhez tartozó Inám pusztán, hol minden évben fellépett a hasihagymáz, most uj kutakból vízvezeték utján lesz a puszta lakossága ellátva ivóvízzel Fentebb előadottakból látható azonban, hogy a typhus sehol járványsze- rüleg fel nem lépett, s hogy azon riasztó hírek, melyek különösen Kaposvárra vonatkozólag megjelentek, szerencsére túlzottak voltak, különösen pedig a hatóságok céltudatos óvintézkedései sehol kifogás alá nem estek. Előfordultak még roncsoló toroklob, vörheny, kanyaró, vérhas és hökkhurut. A trachoma állásában változás nem történt, a betegek a nagy munkaidő miatt a gyógykezelésen csak igen hiányosan jelentek meg.
