Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-06-10 / 23. szám
Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 23 sz. . 356 3. a mezei munkások, különösen akkor vétetvén figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. 4. Az általános fegyverszünet alatt a többi legénység is, mely nem aratási célra kér szabadságot, amennyire azt a viszonyok engedik, rövidebb időre szabadságolhatok. A gyengébb és a kiképzésben visszamaradt legénység, a tavasz folyamán bevonult újoncok és egy évi önkéntesek az aratási szabadságolás kedvezményében egyáltalában nem részesíthetők. A szabadságolt katonák, járványos vidéket kivéve, bármelyik községben állhatnak aratási vagy más mezei munkába Az illető községi elöljáróságnál azonban, úgy a megérkezéskor, mint, eltávozáskor jelentkezni tartoznak, hogy a községi elöljáróság ellenőrizhesse és igazolhassa, vájjon az aratás céljából szabadságolt katonák tényleg végeztek-e aratást vagy egyéb mezei munkát. A csapatparancsnokságok erre vonatkozólag a községi elöljáróságtól külön értesítést is kérhetnek. A szabadságolt legénység a vasúton a szabadságolási igazolvány esetleg a kezei között levő vagy beszerzendő munkásigazolvány felmutatása mellett az előirt menetkedvezményt élvezi. Az általános három heti aratási szabadságot csak a gyalogságnál, vadász és vonatcsapatoknál, a nehéz tarackosztályoknál, valamint a hegyi és várttizérségnél szolgáló legénység kaphatja meg. A szabadságolás azonban csak abban a mértékben történhetik, amennyire azt az említett fegyvernemeknél az őr- és különleges szolgálat, a lovak ápolása, a műhelyüzem, az esetleg szükséges karhatalmi osztályok készenlétben tartása, a katonai különítmények felállítása megengedi. Az általános aratási szabadságolás idején kívül az említett fegyvernemeknél egyesek különleges és méltánylást érdemlő okokból csak rövidebb tartamú szabadságot kaphatnak. A lovassághoz, a tábori tüzérséghez (a nehéz tarackosztályokat kivéve) a műszaki és egészségügyi csapatokhoz, testületekhez és intézetekhez beosztott legénység általánosságban aratásra nem szabadságolható Egyeseknek azonban, amennyiben ezt a kiképzés folytonossága és a szolgálati ügymenet fentartása lehetővé teszi, a szükséghez képest három hétig terjedő aratási szabadság engedélyezhető. Az őszi fegyverszünet alatt való szabadságolások is az összes csapatoknál és intézeteknél, a nyári szabadságoláshoz hasonlóan abban a mértékben engedélyezhe- tők, amint ezt a szolgálati viszonyok megengedik. * Ezt a rendeletemet, mely az aratási szabadságolás általános elvei tekintetében nyújt felvilágosítást, azonnali közhirrététel, illetőleg mindegyik község lakosságának megfelelő kioktatása végett közlöm. Mindegyik község népe dobszó utján figyelmeztetendő, hogy a tényleg szolgáló katonák az aratás idejére, három hétre leendő szabadságoltatásukat személyesen kihallgatáson (rapporton) kérhetik, mely kérelmezés teljesen díjtalan. A községi elöljáróságokat pedig utasítani rendelem, hogy az aratási szabadságolás ügyében a csapatparancsnokságok részéről hozzájuk intézett megkereséseket azonnal intézzék és a hozzájuk forduló feleket a fentiek értelmében oktassák ki illetőleg figyelmeztessék, hogy az aratási szabadságolást az illető katona személyesen a kihallgatáson (rapporton) maga kérje. A szabadságolt katonákat pedig a községi elöljáróságok a legszigorúbban ellenőrizzék, vájjon azok tényleg aratnak-e, illetőleg végzik-e azt a munkát, amelynek teljesithetése céljából szabadságot nyertek. Midőn annak a teljesen jogosult várakozásomnak adok kifejezést, hogy a törvényhatóság ezen rendeletemet, mely úgy a mezőgazdaság, mint a földmivelő és munkásosztály életbevágó érdekeinek kielégítését célozza, a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel hajtja végre, utasítom a törvényhatóságot, hogy az ara
