Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-03-04 / 9. szám
9. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 163 A jövőben ennélfogva mindazon nők, akik a felsőbb leányiskola VI. osztályáról szóló bizonyitványnyal, a gyógyszerészi pályára léphetés érdekében, kiegészítő vizsgálatra jelentkeznek, nyomatékosan figyelmeztetendők a 99743/1905. sz. rendeletnek említett rendelkezéseire, azzal a hozzáadással, hogy amennyiben csak a latin nyelvből tennének kiegészítő vizsgálatot, a gyógyszerészi pályára lépésök megengedtetni nem fog Budapest, 1909. február 12. A miniszter meghagyásából: Dr. Tóth Lajos, miniszteri tanácsos. 4051/1909. szám. Somogy vármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabíró • és kaposvári rendőrkapitány urnák. Egy mezőgazdasági lerményhamisitási ügyben földrmvelésügyi minister ur a vizsgálati dijakat tárcája terhére ki nem utalta, mert az illető elsőfokú hatóság a szakvéleményt a pécsi nyilvános vegyvizsgáló állomástól kérte. Ebből az alkalomból figyelmeztetem az elsőfokú hatóságokat, hogy az 1895. évi XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1896. évi 38286. F. M. rendelet 28. § a értelmében szakvélemény csak a földmivelésügyi m. kir. minister ur által kijelölt vizsgáló állomásoktól kérhető, és büntető Ítélet csak ezek véleményére alapítható. Kaposvár, 1909. febuár 22. Kacskovics, alispán. Hív. másolat 5048/1909. szhoz. 147,807-V—C./1908. B. M. számú körrendelet. Romániába készülő munkásokkal szemben követendő eljárás. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének). Hivatalos utón értesülést nyertem arról, hogy újabban ismét számos magyar- országi munkás vállal munkát Romániában anélkül, hogy jogviszonyaikat szabályszerűen kiállított, aláirt és hatóságilag hitelesített szerződéssel előzetesen biztosítanák. Gyakran megtörténik azután, hogy köztük és munkaadóik közt egyenetlenségek támadnak. Sőt többször előfordul az is, hogy a bérviszony felbontása alkalmával a munkaadók munkásaikat holmijuk visszatartása által akarják a . helyükön való továbbmaradásra kényszeríteni. Az illető külképviseleti hatóságaink teendőinek nagy részét oly vitás ügyekben való közbenjárások képezik, melyek a munkások és munkaadóik közt fennálló bérviszonyokból erednek. A román prefekturák ilyen vitás kérdések elintézéséhez korábban készséggel nyújtottak segélyt, egy idő óta azonban azzal az indokolással, hogy a bérviszonyból eredő ügyek magánjogi természetűek, illetékességüket leszállítják s a munkásokat a hosszadalmas és költséges peruira utasítják. Ilyképen természetesen a külképviseleti hatóságaink közbenjárása sem vezethet kellő eredményre, s az anyagiakban rendszerint szűkölködő munkások gyakran már igen rövid idő alatt szorult helyzetbe jutnak, külképviseleti hatóságaink terhére esnek és előbb-utóbb hazaszállításuk válik szükségessé. Avégből, hogy munkásaink az őket érhető károsodásoktól lehetőleg megóvassa- nak, felhívom a Cimet, intézkedjék az iránt, hogy a Romániába szóló útlevélért folyamodó összes munkakeresők, különösen a női munkások, nemkülönben a nevelőnők és óvónők a fent előadott körülményekre és arra is figyelmeztetést nyerjenek, hogy a romániai munkaadóikkal lehetőleg még utrakelésük, de mindenesetre munkába állásuk előtt kellő alakban Írásbeli szerződést kössenek. Budapesten, 1909. évi február hó 15-én.* A minister helyett: Hadik s. k., államtitkár.
