Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-02-13 / 7. szám
72 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 7. sz. ványozom azért, hogy fejezze ki elvesztése felett érzett fájdalmát a törvényhatóság jegyzőkönyvileg és tudassa részvétét a mélyen sújtott özvegygyei. Fontos eseményét képezte az önkormányzati életnek az 1907. évi december 25-én kiadott 152635/907. sz belügyministeri rendelet, mely kötelességéve teszi a vármegyék járási tisztviselőinek, hogy járásuk lakosságának nyelvét bírják, vagy legalább is oly nyelvismerettel bírjanak, hogy népüket megérteni, intézkedéseiket pedig megértetni képesek legyenek. Reánk nézve e rendelkezésnek gyakorlati jelentősége nincsen, s csupán azon örvendetes tény megállapítására szolgáltat nekem szívesen megragadott alkalmat, hogy Somogy vármegye területén oly község, melynek lakossága magyarul ne értene s magát e nyelven megértetni nem tudná, ma már nincsen s ha épen az elmúlt évnegyedben is előfordult, miszerint egyik községünkben Zinsen a lakosság egyrésze, eddig ki nem déritett okokból és ismeretlen kezdeményezésre a németnyelvű egyházi beszédek visszaállítását sok tekintetben kifogás alá eső módon követelte s eljárásával esetleg a büntető törvény alkalmazására is okot szolgáltatott, ezen sajnos esemény oly szórványos és talán sajnálatra méltó személyi motívumok által felköltött, mindenesetre pedig lelkiismeretlenül szított jelenséget képez, mely szinmagyar vármegyénk jó hírnevén csorbát ütni nem fog, amire nézve közhatóságaink is mindent el fognak követni. Ily szórványosan előforduló sajnos jelenségek mégis figyelmeztetésül szolgálnak, hogy a magyar nemzeti állam teljes kiépítése s a magyar faj számbeli erősödésének előmozdítása által annak szilárd alapokra fektetése, soha el nem halavá- nyuló ideálként lebegjen szemeink előtt s vállvetve álljunk szolgálatába minden oly mozgalomnak, mely e végcélunkhoz közelebb vinni alkalmas. Örömmel feleltem ezért meg törvényhatósági bizottságunk novemberi közgyűléséből nyert megbízatásomnak is s járási főszolgabírók meghallgatása után minden jegyzőségben felkértem egy-egy oly ügybuzgó férfiút, akinek befolyása és érdeklődése alkalmasnak látszott, hogy az „Egyke“ pusztításainak megszüntetésére irányuló mozgalmunk ébren tartásával s az eddig minden ellenőrzés hiányában folyton terjedt bűn szemmel tartásával nemcsak ezen törekvéseink sikerét mozdítsák elő, de módokat keressenek arra is, hogy több gyermekkel hi'ró s nehéz viszonyok között élő családaink terheinek könnyítése is lehetségessé tétessék. Szükséges a visszaélések állandó szemmel tartása azért is, mert habár kétségtelen, hogy e bűnök állandó és éber figyelemmel kisérése eredményeket fog elérni, mégis a vármegye különböző részein igy a tabi, nagyatádi, csurgói és lengyeltóti járásokban az elmúlt évnegyedben is fordultak elő oly gyanús jelenségek, melyek e sötét bűn pusztításait igazolják, dacára annak, hogy orvosaink és hatóságaink mindent elkövetnek annak kiirtására, a bűntény leleplezése és megtorlására. Nemzeti megerősödésünk másik rákfenéje a kivándorlás .szembetűnő visszaesést mutat az elmúlt évnegyedben, ami csak annál örvendetesebb, ha a rendelkezésünkre álló hiteles adatokat az elmúlt év hasonló időszakával egybehasonlitjuk. Mig ugyanis az elmúlt év hason időszakában, 1791 útlevél iránti kérvény érkezett be s a törvényes kellékek hiánya miatt történt visszautasítások leszámításával 1620 útlevél adatott ki, addig az elmúlt évnegyedben csupán 121 kérvény nyujtatott be s 95 útlevél lett kiállítva. Miután pedig épen ezen időszak az, melyben a kivándorlások száma általában emelkedni szokott, kétségtelen, hogy az amerikai pénzviszonyok és ipari válság folytán köztudomás szerint s természetszerűleg beállott nagymérvű visszavándorlás riasztó hatása, nagy mértékben érvényesült s habár nem merek is azok optimistikus reményeiben osztozni, akik ezzel már a kivándorlás teljes megszűntét bekövetkezettnek látják, mégis bizonyos vagyok benne, hagy ha azon válság, mely az amerikai ipart a legutóbbi hónapokban az európai fogalmakat olyannyira felülmúló mértékben érte, meg fog is szűnni, mégis a kivándorlási láz újabb fellobbanását jelentékenyen íohasztani fogják azon közvetlen tapasztalatokon alapuló felvilágosítások,
