Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)

1908-01-30 / 5. szám

48 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 5. sz. fizetni, mert igy a szedők jobban igyekeznek; mivel azonban az ilyen szedők buzgó- ságukban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kímélik, azért a gyümölcsfák­ról célszerűbb a szedést kellő felügyelet mellett napszámosokkal végeztetni. Ennek az lesz a jó oldala, hogy az ide oda való méregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint ahogyan az a mennyiség arányában fizetett szedők alkalmazásánál történnék. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le ; magasabb törzsű fákról azonban a rázáshoz hosszú nyelű horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők között fiatal suhancok akadnak, akkor azok másszanak föl a fára és úgy rázzák meg annak ágait egyenkint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le : a fának ide-oda való lóbálásakor az erősen meg­kapaszkodó bogarak nem hullanak le. Szedéskor legcélszerűbb a cserebogarakat széles szájú, belül mázos, és félig vízzel megtelt cserépfazékba gyűjteni, amelynek tartalmát, még mielőtt a fazék egé­szen megtelnék, időnként ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hor­dóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféle módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat ke­mény talajon (utón) agyon lehet tiporni vagy összegyömöszölni; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, amely gödröt azután be keli temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel és oltatlan mészszel, turfahulladékkal összekeverjük, mely utóbbi a bogarak rothadó tetemtömegét az át­ható kellemetlen szagtól is megfosztja. A feldolgozandó eserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, amennyi elég, hogy az előállított trágyatömeg bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, ha lárvájuk at, tehát a föld­ben élő pajorok-at irtjuk, amelyek különben szintén igen kártékonyak. A pajorok irtására legalkamasabb idő a földforgatás, kapálás és szántás. Ka­pálás és forgatáskor a felszínre kerülő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig ha sok a pajor, érdemes azt az eke után járó olcsó napszámossal fölszedetni. Itt is tanácsos a pajorszedő munkás figyelmét némi pénzbeli jutalommal lekötni. A pajorokat szintén lehet értékesíteni, még pedig ha csak kis mennyiség van belőle, akkor azt baromfival etetjük meg, hogy ha pedig sok van, akkor trágyának dolgozzuk fel. 2144/1908. szám. Valamennyi főszolgabíró, kaposvári polgármester és rendőrkapitány urakkal valamint az összes községi elöljáróságokkal, mi­nél kiterjedtebb módon közhírré tétel végett, közlöm. Kaposvár, 1908. évi január hó 27-én. Kacskovics, alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Hivatalos másolat. 2254/1908. számhoz. Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 109797/111-907. szám. Valamennyi folyamhajózási vállalatnak. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királysá­gok és országok között, a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályo­zásáról szóló szerződésnek az 1907. évi L1V. t.-c. alapján az 1908. évi január hó 1-én éleibe léptetetendő határozmányaira való tekintettel ahhoztartás végett ezennel érte­sítem Czimet, hogy az említett időponttól kezdve a két szerződő fél folyami keres­

Next

/
Thumbnails
Contents