Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-11-12 / 46. szám
534 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 46. sí. böző árusok és árucikkek részére kijelölni s az ekként összeállított térvázlatot végleges megállapitás végett a járási főszolgabírónak bemutatni. E helyi bizottság tagjai a községi biró, jegyző, továbbá a járási főszolgabíró által a községbeli kereskedők, iparosok és mezőgazdák sorából kinevezendő 1—1 tag. Vásár, illetve piactérül utcák ki nem jelölhetők. 4. §. A vásártulajdonos vagy bérlő köteles az állatvásáron alkalmazott állatorvos nevét és lakhelyét, minden állatvásárt megelőzőleg legalább 3 nappal előbb az illetékes elsőfokú hatóságnak bejelenteni. A hetivásárokon alkalmazott állatorvosokra vonatkozólag ezen bejelentés állandó jelleggel is történhetik. (Lásd 1888 : VII. t.-c. 11. §., illetve 1888. évi 40000. számú ministeri rendelet 33. §.) Az állatok felhajtása a vásári napon az e célra kijelölt bejáróknál a nyári időszakban (április hó 1-től szeptember hó 30-ig) reggel 5, a téli időszakban (október hó 1-től március hó 31-ig) pedig reggel 7 órától kezdve történhetik. Az állatvásárokon hatósági felügyeletet teljesítő állatorvos, rendőri és községi közegek a felhajtás idején az állatvásártér bejáratánál kell, hogy tartózkodjanak, szigorúan őrködvén a felett, hogy a vásártérre csak szabályszerű marhalevéllel ellátott és teljesen egészséges állatok hajtassanak fel. 5. §. Az állatvásártéri bejáróknál az állatorvos által megvizsgált állatok marhalevelei, ha azok valamint az állati k egészségi állapota is kifogástalanoknak mutatkoznak, a vizsgálat napját és helyét jelző festékes bélyegzővel megjelölendők. Az ily bélyegzővel meg nem jelölt marhalevelek a vásári marhalevél-kezelő által további kezelésre (átíratásra, irányításra stb.) el nem fogadhatók. 6. §. Vasárnapokon közvetlen a templom mellett az isteni tisztelet ideje alatt, a vásári árusítás tilos. 7. §. A vásárról ki vannak zárva, illetve onnan eltiltandók a rovott életű s a közbiztonságra nézve veszélyesnek ismert egyének, koldusok, kockavetők, szerencseszám árusítók, kártyavetők s egyáltalán a szerencsejátékosok, végül oly mulattató üzletek, hol a szemérmet, közerkölcsöt sértő, úgy botrányt okozó látványosságok mutattatnak és a melyek a testi épséget veszélyeztetik. 8. §. Országos és heti vásárokon a piaci eladás a kormányhatóságilag jóváhaggyott helypénz-tarifa szerinti dij fizetése mellett mindenki által szabadon gyakorolható, mégis tiltva van kenőcsöket, tapaszokat s általában emberek s állatok számára való minden egyszerű és összetett gyógyszereket, mérgeket, repesztő és dur-anyagokat árusítani. Búcsúkon csakis bucsueikkek árusíthatók, u. m. : imakönyvek, olvasók, szentképek, viaszgyertyák, mézesbábok stb. 9. §. Vásáron kívüli napokon s illetve időben az országos, heti vagy napi vásárok helyeire induló terménnyel és egyéb árukkal megrakott kocsiknak más községi (városi) vásártéren vagy utcán oly célból való megállapodása, hogy ott cikkeiket lerakják s áruba bocsássák, egyszóval, hogy ott rendszeres adás-vevés történjék, meg nem engedtetik. 10. §. Az országos vagy heti vásárra árukat vivőket a vásáron kivül, vagy mielőtt a kijelölt áru helyére érne, megállapítani s áruit nyerészkedési célból megvenni tilos. 11. §. Minden vásáron köteles az eladó a vásári helyfoglalás tekintetében az • illetékes hatósági közeg rendelkezésének magát alávetni, mégis a sátorütésnél először a községbeliek, azután a járásbeliek, majd a vármegyebeliek, végül az idegenek bírnak a hely megválasztásában elsőbbségi joggal. Megjegyeztetvén, hogy a sátorütés nyáron reggeli 6, télen reggeli 7 órakor kezdhető meg. A sorrend megállapításánál az illető iparosok iparhatósági igazolványának kelte mérvadó, vagyis a régibb keletű igazolvánnyal biró iparos megelőzi az újabb keletű igazolvánnyal bírót. Ha két iparosnak ugyanegy keletű igazolványa van, akkor az bir elsőbbséggel, ki több adót fizet. Az elhalt iparos özvegye, férjének ebbeli jogait
