Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-10-01 / 40. szám
470 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 40. sz. Azon nagybirtokosok állami adója, kik a vármegye több községében adófizetők, azon községhez teendő át, ahol az uradalom központja van. Ezeknél is különösen figyelni kell a cselédadóra, mely a fentiek szerint utadó-alapul nem szolgálhat. Megtorlás nélkül nem hagyom az oly mulasztást, hogy ha ily uradalmak adója a központba nem tétetik át. 3. A más községbe áttett és vidékről érkezett állami adókról tételenkint két kimutatás szerkesztendő, az első kimutatás tételeit képezik azon adózók és adók, melyek az adóhivatal által hitelesített főösszegből levonandók, a második kimutatásban pedig azon tételek szerepelnek, melyek az illető község adóalapját növelik. 4 A vasúttársaságok stb. terhére és pedig: a Magyar áilamvasut (ebben a Pécs—barcsi is), a Délivasut, a Barcs—pakráczi h. é. v., a zalavölgyi h. é. v., a Keszthely—b.-sztgyörgyi h. é. v., a Somogyszobb—barcsi h. é. v., a Somogyszobb— balatonszentgyörgyi h. é. v., a Kaposvár—mocsoládi h. ó. v., a Kaposvár—fonyódi h. é. v., a Szigetvár—kaposvári h. é. v., a Győr—Veszprém—dombóvári h é. v., a Szentlőrincz—Szlatina—nasiczi h. é. v., a Mocsolád—Tab—siófoki h. é. v., a Kaposvár—barcsi h. é. v., a Balatoni Gőzhajózási részvénytársaság, a földmivelésügyi államkincstár: a) Kadarkút és Hencse homoktelepitmény, b) Gige, szentimrei föld- mivesiskola ingatlanai állami adója után előírandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár- (kir. adóhivatalinál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, minélfogva az ezeket terhelő állami egyenes adó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő. 5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az államvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok stb.) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén, (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál), ezek útadói is külön a kir pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vetetnek ki, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendök, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetményeik után kivetett adójukon kívül az adókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat. 6. Népiskolai tanitók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadómentesek) csak az esetben nem rovanaók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb. 7. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1902. évi 2202. számú elvi jelentőségű rendelete értelmében minden adóalany, tehát férj, feleség, gyermek, vő, külön rovandó meg útadóval, a közigazgatási bíróság idevonatkozó döntvénye csakis azon esetekre vonatkozván, ha az adóalanyt a házastársak által közösen használt birtok képezi. 8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Őr- tilos, Belezna, Szentmiklós stb.) a közigazgatási bíróság XIIÍ/1906. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva, a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó alap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg. Evégböl a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovatában bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitün- tettessék. 9. A kivetési lajstromok a községi és körjegyző részéről — 1909 február hó 10-ig — a főszolgabíróhoz küldendők be, ki is a kivetést a járási számvevő által teljesittetvón,
