Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)

1908-08-13 / 33. szám

33. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 383 és valamennyi főszolgabíró az elutasított ménekről az egész vármegyére kiterjedő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás mintáját a vármegye alispánja rendeletileg állapitje meg. 14. §. A ménvizsgálatról jegyzőkönyv veendő föl, melyben a vizsgálat lényeges körülményei, valamint az egyes tagok szavazatai feitüntetendők s a vizsgálat ered­ményét képező indokolt határozat a jegyzőkönyv végén írásba foglalandó, a mely a tulajdonosnak szóval hirdetendő ki, távollétében pedig írásban közlendő. Az élőszóval kihirdetés és az esetleges felebbezés szintén felveendő. A vizsgáló-bizottság működésével kapcsolatos összes Írásbeli teendőket a járási főszolgabírói hivatal látja el. 15. §. Azokban a községekben, melyek az 1894: XII. t.-c. 26. § a értelmében községi mént tartanak, a beszerzés és tartás költségei az elöljáróság által az egyes állattulajdonosok anyaállatjaik arányában vetendők ki. A kivetés ellen a járási főszolgabíróhoz felszólamlással lehet élni. A községi ménekre megállapított fedeztetési dijakból befolyó jövedelem az elöljáróság által csakis ezek beszerzési és tartási költségeire fordítható, mely bevételek és kiadások a köz­ségi számadásban, de a többi tételtől elkülönítve előirányzandók és elszámolandók. A községi mént tartó községekben a mének takarmányozási módja, a takar­mány mennyisége, a fedeztetési díj, a mén használásának módja, tekiutettel a hozzá beosztható kancák számára, továbbá az állapítandó meg községi szabályrendeletben, hogy a mén tartásáért és gondozásáért ki felelős. 16. §. 1. Az 1894: XII. t-c. 94. §. g) pontja értelmében kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki tenyésztési igazolvány­nyal el nem látott apaállatot másnak terjesztési célokra átenged, vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt közös legelőre hajt. 2. Kihágást követ el továbbá és 100 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a) ki köztenyésztési célra szánt ménlovát vizsgálat végett a kitűzött határidő­ben elfogadható ok nélkül elő nem vezeti; b) a ki a 18. §. ellenére elutasított ménjét más járás küldöttsége elé vezeti. A pénzbüntetések az 1901: XX. t.-c. 23. §-ában előirt célra fordítandók, behajt­hatlanság esetén pedig a kihágási eljárás általános szabályai értelmében megfelelő elzárásra változandók át. 17. §. Az a méntulajdonos, ki ménlovát a 16. §. 1. pontjának határozmányai ellenére köztenyésztésre használta, a kihágási eljárás folyamán azzal kötelezendő szabálytalan eljárása abbanhagyására, illetve ménjének vizsgálat alá bocsátására, hogy ellenesetben ménjének a tulajdonos költségére és veszélyére való kiheréltetése fog elrendeltetni. A ménló kiheréltetése az 1894: XII. t.-c. 29. §-a alapján elrendelendő, illetve a tulajdonos költségére és veszélyére foganatosítandó, ha 1. a köztenyésztésből kizárt apaállat köztenyésztésre tényleg használtatott. 2. ha alapos ok van annak védelmezésére, hogy az illető apaállat köztenyész­tésre való használata másként meg nem akadályozható, 18. §. E szabályrendelet jóváhagyása után azonnal életben lép és az 1898. évi 396. számú hasonló tárgyú szabályrendelet egyidejűleg hatályát veszti. Kelt Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposvárott, 1908. évi augusztus hó 3-án tartott évnegyedes közgyűléséből. Alispán helyett: _________ Plaohner Sándor főjegyző_ Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposvárott, 1908. évi aug. hó 3-án tartott évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 543/11781. kgysz. Szabályrendelet-tervezet az ebtartásnak a Balatonparti fürdőhelyeken s a járá­sok székhelyein szabályozása tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents