Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-08-13 / 33. szám
33. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 371 lovak arányosan megosztva tenyésztetnek, úgy nemzetgazdászati mint magánérdekünknek legjobban fogna megfelelni. Az állategészségügyi viszonyok kielégitőek voltak, amennyiben ragályos betegségek csak mérsékelten észleltettek. Kivételt képez a lépfene, mely a nyári melegebb idő beálltával gyakrabban fordult elő; összesen 34 községben voltak szórványos esetek, Gíge és Tarany községekben pedig járványos jelleggel lépett fel. A tavaszi haszonállatvizsgálatok alkalmával 8 községben találtatott 1—2 rüh- kóros ló. Ivarszervi hólyagos kiütés 17 községben részint lovak, részint szarvas- marhák között lépett fel. Yeszettségi és gyanús esetek fordultak elő 9 községben, nevezetesen Patosfa, Magyaratád, Pula, Ságvár, Balatonkeresztur, Fonyód, Szőllős- kislak, Lelle és Faluszemes, tehát főleg a Balaton melletti községekben. A marcali, lengyeltóti és faluszemesi járási m. kir. állatorvosok figyelmeztetve lettek, hogy a fürdőközönségre való tekinttetel is mindig kellő erélylyel és körültekintéssel járjanak el veszett és veszettgyanus esetek felmerülte alkalmával. Sertésvész lépett fel 20, sertésorbánc 4 községben. A tavaszi haszonállatösszeirás adatai szerint volt március hó folyamán a vármegye területén összesen 162597 szarvasmarha, 58205 ló, 456 szamár, 9 öszvér, 245385 sertés, 227851 juh és 107 kecske, vagyis a múlt évihez képfest kevesebb volt 20813 szarvasmarhával, 6097 lóval, 80 szamárral, 16518 sertéssel és 50346 juhhal. A csökkenést nagyrészt a takarmányhiányra lehet visszavezetni. Közbiztonsági viszonyaink állapotáról, a csendőrségtől beérkezett alábbi adatok nyújtanak felvilágosítást: emberélet elleni bűntett és vétség 14, kiderítve 14; lopás 211, kiderítve 189; gyújtogatás 99, kiderítve 76; testi sértés 97 esetben fordult elő, kiderittetett 97 esetben. Beérkezett jelentések szerint 103 tűzvészről van tudomásom, mely a múlt negyedévinek, midőn 56 eset fordult elő, csaknem kétszerese, a nagyszámú tüzesetek oka a fentebb már említett gyújtogatások nagy számában, gondatlanságban, a robogó vonatok szikraszórásában, végül a több ízben felmerült villám- sujtásban keresendő, melynek a múlt negyedben több emberélet is áldozatul esett. Az okozott kár mintegy 195 600 koronára tehető, melynek biztosítás folytán csupán felerésze térült meg. A tűz részben lakóházakat, gazdasági épületeket, gazdasági eszközöket, takarmányt, gabonát és erdőterületeket pusztított el s legtöbbnyire gondatlanságból származott s a nagy szárazságban a tovaterjedésre nagyon alkalmas talajra talált. Külön fel kell itt említenem a junius hó 26-án éjjel Boronka községben pusztított nagyobb tűzvészt; hol mintegy 12. épület égett le s egyikben egy beteg 51 éves ember tüzhalált szenvedett. A tűz lokalizálása a nagy vízhiány miatt rendkívüli nehézségekbe ütközött. A marczali tűzoltóság és a főszolgabíró buzdítására az uradalmi cselédség emberfeletti munkát végzett. Folyó év május hó 31-én a faluszemesi vasúti állomáson egy személyvonat kisiklott, 3 vonati alkalmazott, 4 postatiszt és 3 utas könnyebb sérülést szenvedett, a kisiklásokat felderíteni nem sikerült. A napilapokban tárgyalt bagolai rabló ügy, melyszerint a bagolai erdőben fegyveres haramiák jártak, nem felel meg a valóságnak. A hir onnét vette eredetét, hogy folyó év május 22-én este 8—9 óra között Pogányszentpéter község határában, Magasd pusztánál Tóth János cseke bagolasánci lakos Péterfai János nagybajomi lakos kocsijáról egy 25 literes hordó sört lerántott s azt neje és Csór Mária bagolasánci lakosokkal haza szállította. Tóth János tettét ittas állapotban követte el. A büntető eljárás folyamatba tétetett. A m. kir. Belügyminister ur a zákányi csendőrőrs létszámát 2 fővel felemelte s elrendelte, hogy a gyékényesi vasúti állomáson 2 főből álló állandó vasúti ügyeleti szolgálatot tartson, 24 órai felváltással. Nem mellőzhetem felemlitését a helyi és budapesti napilapokban élé ' Letárgyalt felsőbüi parcellázási ügynek sem.
