Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-01-09 / 2. szám
2. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 13 c) ha a külföldön lakó minta oltalomra jogosított belföldi képviseléséről (5. §.) hat (6) hónapon át nem gondoskodik. (48. § harmadik bekezdés). IV. fejezet. Bitorlások, kihágások, ezek büntetései. 30. §. A minta oltalmi jog minden megsértése, álljon ez akár abban, hogy a védett mintát egy harmadik személy bizonyos iparczikken jogtalanul alkalmazza, akár abban, hogy az ilyen mintával ellátott iparczikket jogtalanul forgalomba hozza, kihágást képez és a sértett felet feljogosítja arra, hogy az illetékes hatóságnál a minta további használásának és a mintával ellátott iparczikkek további forgalomba hozásának abban hagyását szorgalmazza és azt is kérhesse, hogy a kizárólag vagy ffíkép az utánzatok készítésére szolgáló szerszámok és segéd eszközök ezen czélra jövőben használhatlanokká tétessenek. A sértett fél minta oltalmi jogának megsértéséből származó kár igényeit az illetékes polgári bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Kártérítésnek azonban nincs helye oly esetben, midőn a panaszlott beigazolja azt, hogy ő a bitorlás idejében nem tudta, de módjában sem állott ezt megtudnia, hogy panaszosnak minta oltalmi joga áll fenn. 31. § Az utánzás tiltott voltát nem szünteti meg az, hogy a bitorló a mintát csupán méreteiben vagy a szinek Tekintetében változtatja meg.- 32. §. Aki a minta 14 tori ás kihágását szándékosan követi el, az a közönséges büntető törvények szerint netán kiszabandó más büntetésen felül hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés azaz a cselekménynek ugyanazon jogosított sérelmére történt ismétlése esetében háromszáz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 33 §. Ismételt visszaesés esetében a pénzbüntetés mellett a terheltre két hónapig terjedhető elzárás büntetés is szabandó ki. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülménykép veendő figyelembe az, ha a minta oltalmi jog megsértésének kihágását (bitorlást), a sértett fél munkása vagy alkalmazottja vagy olyan személy követi el, aki a sértett fél bizalmával egyéb módon élt vissza. 34. §. Ha a kiszabott pénzbüntetés behajtása az elitéltet vagy hozzátartozóit vagyonúkban vagy megélhetési módjuk tekintetében érzékenyen sújtaná vagy ha az meggátolná abban, hogy a büntetendő cselekmény elkövetéséből folyó kártérítési kötelezettség teljesítésének megfelelhessen, az esetben a kiszabott pénzbüntetés húsz koronát egy napra számítva — elzárás büntetésre változtatandó át, 35. §. A kihágási ügyben eljáró és Ítélkező hatóság, a sértett fél kérelmére elrendelheti azt is, hogy a büntetést megállapító, illetve az eltiltást kimondó Ítélet, az elitéit költségén a sértett, fél által megjelölt két lapban egész terjedelemben közzététessék. 36. §. Ha a minta bitorlás kihágása miatti eljárás folyamán terhelt kifogása folytán olyan előzetes kérdés merül fel, mely a jelen rendelet értelmében a m. kir. kereskedelemügyi ministerium hatás köréhez tartozó perben (39. §). döntendő el ; akkor az eljáró iparhatóság az eljárást felfüggeszti és a terheltnek a kereset megindítására határidőt tűz ki. Ha a kereset beadását terhelt a kitűzött határidőn belől igazolja, akkor az eljáró hatóság a határozat beérkezését megvárja és azt saját határozatának alapjául veszi; ellenkező esetben a további eljárást folytatja. 37. §. A jelen törvényerejű rendelet, alapján kirótt pénzbüntetések behajtására, hova fordítására és elszámolására nézve az ipari kihágási pénzbüntetések lekinteté- ben fennálló rendelkezések irányadók. V. fejezet. A hatóságok illetékessége és az eljárás. 38. §. A minta oltalmi jog megsértése által elkövetett kihágási ügyek — a
