Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-08-15 / 33. szám
442 Somogy vármegye Hivatalos Lapja^ 33. sz. elkövetett, de a 12. életévet meg nem haladta, kötelesek azonnal az illető gyermeket megfelelő módon (amely alatt azonban e tolóncolás sohasem érthető) a legközelebb eső magyar királyi állami gyermekmenhelybe szállítani a gyermekre vonatkozó mindannak az adatnak közlése mellett, amelyet a hatóság minden nyomozás nélkül az időben ismer. Egyben azonban a gyámhatóságot is értesítik. Ha azonban a jogi értelemben vett el hagyottság nem forog fenn, de a hatóság a tényállásból megállapítja, hogy a gyermek eddigi környezetében erkölcsi romlásnak van kitéve, avagy züllésnek indult: akkor a hatóság a gyámhatóságot értesíti s ha a gyermek érdekében halaszthatlanul szükséges, akkor az 1—2. alatti esetekben az elől említett módon köteles a gyermeket azonnal a legközelebb eső menhelybe szállítani, ahol ideiglenesen felvétetik. A 3. pontban foglalt esetekben : azaz: ha a 12—15. év közt levő gyermekek ellen közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető biróság előtt, hatáskörébe tartozó kihágás miatt indult meg az eljárás, —- különbséget kell tenni: a) azok közt az életkornak 12-ik évét már túlhaladott, de 15. évet még be nem töltött gyermekek között, akik a kihágás elkövetésekor a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem bírtak (1878: Y. t.-c. 84., illetőleg 1879: XL. t.-c. 12. §.) és b) azok közt az életkornak 12-ik évét már túlhaladott, de 15. évet még be nem töltött gyermekek között, akik a cselekmény elkövetésének idején képesek voltak annak bűnösségét felismerni. A közigazgatási hatóságok mindenekelőtt kötelesek, mint rendőri büntető bíróságok megállapítani, a cselekmény bűnösségének felismeréséhez szükséges belátás hiányát. A cselekmény bűnössége felismerő.'éhez szükséges belátás hiányának megállapításánál a hatóság aggódó gonddal elemezze és mérlegelje azokat a körülményeket, amelyek behatása alatt a gyermek a kihágást elkövette. Jelesül mérlegelje a gyermek életviszonyait, vájjon nem-e a törvényes képviselő vétkes avagy véletlen mulasztása oka annak, hogy a gyermek a kihágást elkövette ? Mérlegelje a gyermek testi és lelki vonatkozásait, nem-e a gyermek öröklött hajlama, terheltsége, avagy szervezeti elváltozásai késztették a kihágás elkövetésére? Amikor a belátás hiányát megái lapították., ugyanazt az eljárást kell követni a hatóságoknak, amelyet az 1—2. alatti esetekre elrendeltem. Azaz: ha a jogi elha- gyottság fenforog, a hatóságok kötelesek azonnal az illető gyermeket megfelelő módon (amely alatt azonban a toloncolás sohasem érthető) a legközelebb eső magyar királyi állami gyermekmenhelybe szállítani, a gyermekre vonatkozó mindannak az adatnak közlése mellett, amelyet a hatóság minden nyomozás nélkül az időben ismer. Egyben azonban a gyámhatóságot is értesítik. Ha azonban a jogi értelemben vett elhagyottság nem forog fenn, de a hatóság a tényállásból megállapítja, hogy a gyermek eddigi környezetében erkölcsi romlásnak van kitéve, avagy züllésnek indult, akkor a hatóság a gyámhatóságot értesíti s ha a gyermek érdekében halaszthatatlanul szükséges, az elől említett módon köteles a gyermeket azonnal a legközelebb eső menhelybe szállítani. Ha a 12—15. év közt levő gyermekek a cselekmény elkövetésekor képesek voltak annak bűnösségét felismerni és szabadságvesztésre bűntetteitek, csak ennek kitöltése után, ha pedig pénzbüntetésre ítéltettek, csak az ítélet meghozatala után, foganatosítják a hatóságok az 1—2. és a 3. a) alatti esetekre vonatkozólag elrendelt s most részletezett eljárást. A beszállítás módozatai iránt külön rendelkezem. Ezekben rendelkeztem az eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak kitett, avagy züllésnek indult gyermekeknek az állami gyermekvédelem körébe való bevonása iránt. * Elvárom az összes hatóságoktól, hogy ezeknek a gyermekeknek érdekére, de a
