Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)

1907-08-01 / 31. szám

31. sz.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

389

cognacgyáruk, amely a fenti követelményeknek meg nem felel és nem áll a jelen utasítás 52. §-ában meghatározott ellenőrzés alatt.

10. §. Annak megállapításánál, hogy valamely ipartelep vagy üzemág a törvény 1., 2., 4. és 6. §-ai szempontjából mikor helyeztetett üzembe, mindenkor az az időpont veendő figyelembe, amidőn a telep első berendezésének és szokásos munkaidejének megfelelő napi termelő képessége 25°/o-át az illető telep rendes munkaideje mellett első ízben elérte, vagyis amidőn az ipartelepen naponkint termelhető iparcikkek mennyiségének legalább 25% át értékesíthető és fogalomba hozható alakban előállította.

Közmühelytelepeknél az említett szakaszok szempontjából azon időpont mérvadó az üzembehelyezést illetőleg, amidőn az első bérlő beköltözött.

Háziipari vállalatoknál az említett §-ok szempontjából azon időpont veendő mértékadónak, amidőn az illető vállalat a részére kötelezőleg megállapított háziiparosok létszámának legalább 25%-át foglalkoztatja.

A törvény értelmében állami kedvezményekben részesithető kisipari és mező- gazdasági szövetkezetek üzembe helyezésének időpontja azon időpont, amidőn közös számlára kezdenek termelni.

A hajóépitőtelepek, hajógyárak és hajójavító műhelyek üzembehelyezési időpontjának megállapításakor a jelen § első bekezdésében foglaltak alkalmazandók megfelelő módon, az úszó- és szárazdokkok pedig azon időponttól kezdve tekintendők üzembe helyezetteknek, amidőn először használatba vétettek.

11. §. Az üzem megkezdésének a napja — az előző §-ban az üzembehelyezés napjára nézve megállapítottaktól eltérően -— az a nap, amelyen a kérdéses vállalat üzemét általában megkezdte, tekintet nélkül arra, hogy mily mértékben használta ki termelőképességét.

II. FEJEZET.

Az engedélyezhető kedvezményekről.

12. §. A törvény 1. §-a felsorolja azon adó-, illeték-,-dij- és egyéb kedvezményeket, amelyekben a törvény hatálya alá tartozó iparvállalatok az állam által részesíthetők.

Igényük van ezeknek a vállalatoknak az 1870 : LI.törvénycikk 2. §-ában megadott házadómentességre, amely állandó adómentesség a házadón kívül kiterjed az ezen adó után járó általános jövedelmi pótadóra, az országos betegápolási pótadóra és a házadó után kivethető egyéb köz- vagy községi terhekre is.

Állandó adómentességben részesittetnek a gyáros tulajdonát képező gyári és a gyártással szorosan összefüggő ipari célra szolgáló, a gyári telken épült épületek.

A gyári telken épitett munkáslakásokra a törvény 3. §-ának rendelkezései mérvadók és ezek csak az esetben részesíthetők adómentességben, ha ezen szakasz hatálya alá vonhatók; nem adómentesek tehát azok a lakások, amelyek nem munkások által használtatnak. (Lásd a jelen utasítás 18. § át.)

A.gyári telken kívül emelt épületek, kivéve a munkáslakásokat, ha a gyár céljainak szolgálnak is, nem részesíthetők adómentességben. Ide sorozandók a gyárhoz tartozó oly raktárak is, amelyek az illető gyártól elkülönítve, más épületben vannak elhelyezve; ezek azon esetben sem részesíthetők az állandó házadómentességben, ha azokban kizárólag a kedvezményezett vállalatban előállított iparcikkek tartatnak is. Kivételt képeznek e tekintetben a mezőgazgasági szeszfőzdékkel kapcsolatos marhahizlalás céljaira szolgáló épületek, amelyekre az adómentesség még akkor is kiterjed, ha ezek az épületek nem a gyári telken állanak, de a bekötött marha a kedvezményekben részesített gyár termékein hizlaltatik.

Ha a kedvezményekben részesített gyári vagy ipari épület bármily célra bér- beadatik, az 1870: LI. törvénycikk 2. §-ában megállapított adómentesség megszűnik. A bérbeadott mezőgazdasági szeszfőzdékre és azok tartozékaira tehát ez az