Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-07-25 / 30. szám
Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 30 sz. 364 segélyző és balesetbiztosító pénztárnak ad, a törvény élepbeléptének napjával vagyis folyó évi julius hó 1-jével a törvénynek természetesen csak azok a rendelkezései nyerhetnek tényleges alkalmazást, melyeknek végrehajtásához a törvény az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár önkormányzati hatáskörébe tartozó feltételeket nem szab vagy amelyek nem olyan kérdésekre vonatkoznak, melyek végrehajtási rendeletek utján még külön szabályozást igényelnek. Mindezekben a kérdésekben, a jogfolytonosság elve alapján, a biztosítási szervezetre és eljárásra vonatkozó eddigi jogszabályok nyernek továbbra is alkalmazást. Minthogy az országos pénztár szervezése iránt csak a törvény életbelépte, vagyis folyó évi julius hó 1-je után tehetők meg az intézkedések, úgy" hogy az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tényleges megalakulása csak bizonyos idő múlva várható s minthogy az egyes végrehajtási rendeletek is csak a törvény életbelépte után bocsáthatók ki, ennélfogva a szükséges átmenet előkészítése és szabályozása céljából a törvény élei beléptetésénél követendő eljárást illetőleg a következőket rendelem. I. Biztosítási kötelezettség. Az 1907. évi XIX. törvénycikk 1—3. §-aiban állapítja meg azt, hogy mely alkalmazottak biztositandók betegség és mely alkalmazottak baleset esetére. Minthogy a törvény a balesetbiztosítási kötelezettséget ezúttal szabályozza először és ezenkívül a betegség esetére biztositandók köre tekintetében is lényegesebb változtatásokat tesz, a törvény 1—3. §-ainak rendelkezései e rendelet vételétől számított legkésőbb egy hét alatt a törvényhatóságok és az iparhatóságok által a szokásos módon a legszélesebb körben közhírré teendők. Az e tárgyban kiadandó hirdetményekben figyelmeztendő az érdekeltség, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XLX. törvénycikk folyó évi julius hó 1-én életbelépett s hogy ennélfogva mindazok az üzemek s illetve alkalmazottak, akik s illetve amelyek a törvény fentebb idézett szakaszai szerint biztosítási kötelezettség alá esnek, a kerületi munkásbiztositó pénztárnál (VII. pont) bejelentendők. A betegség esetére való biztosításnál a bejelentési kötelezettség azokra az alkalmazottakra is kiterjed, akik az 1891. évi XIV. törvénycikk alapján a betegsegélyző pénztárban való belépés kötelezettsége alól fel voltak mentve. A törvény 10. §-ában felsorolt vállalatok és hivatalok nem kötelesek azokat az alkalmazottaikat betegség esetére biztosítani, akik a reájuk nézve érvényes szolgálati rendtartás szerint illetményeiket legalább húsz héten át betegség esetében is megkapják. Ha kétség merül fel arra nézve, hogy valamely vállalat ez alapon a biztosítási kötelezettség alól mentesül-e az e tekintetben keletkezett vitás kérdéseket a törvény 193. §-ában megjelölt iparhatóságok döntik el. Ellenben azt a kérdést, hogy az említett vállalatok és hivatalok nyugdíj szabályzatai biztositanak-e az alkalmazottaknak olyan nyugdíj igényt, melynek alapján az illető vállalatok alkalmazottaik baleset esetére való biztosításának kötelezettsége alól is felmentetnek, a törvény végrehajtására adott jogomból kifolyólag az illető vállalatok kérelmére esetről- esetre közvetlenül fogom eldönteni. Önkéntes biztosítás. \ Az említett vállalatoknak és hivataloknak természetszerűleg jogukban áll, hogy átmenetileg vagy szolgálati, illetve nyugdíj szabályzataikra való tekintet nélkül állandóan is, alkalmazottaikat az 1907. évi XIX. törvénycikk szerint biztosítsák. Az önkéntes biztosításra egyébként folyó évi julius hó 1-től az 1907. évi XIX. törvénycikk 7. és 8. §-ai nyernek alkalmazást.
