Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-06-20 / 25. szám
306 25 sz. Somogy vármegy e Hivatalos Lapja. Bálint rinyaujlaki ev. ref. tanító által szerkesztett „Pusztulunk, veszünk“ című, az egygyermek-rendszert tárgyaló munkáját 3000 példányban a zenedijalap terhére kinyomatja és ama vidék népei között, hol a bűnös rendszer uralkodik, szétoszlatja, valamint a szerzőt jutalomdijban részesíti. Miután azonban mindazon intézkedések, melyeket Somogyvármegye törvény- hatósági bizottsága önkormányzati jogaiból kifolyólag az egygyermek-rendszernek szükebb korlátok közé szorítása, Pl létve megszüntetése végett életbe léptetett, nem váltak be, illetőleg nem bizonyultak elégségeseknek, elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy fölirattal fordul a magyar országgyűlés mindkét házához és egyben kéri a vármegye országgyűlési képviselőit, hogy a fölirat tárgyalása alkalmával szólaljanak fel és törekedjenek a vármegye álláspontjának a lehetőség szerint érvényt szerezni. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága az egygyermekrendszer ragályos bűnének megszüntethetése végett következő törvényes intézkedéseket kérelmezi: 1. Miután az egygyermekrendszer anyagi okai között mindenekelőtt az a törekvés szerepel, hogy az apa vagyona osztatlanul szálljon fiára vagy leányára és ebből kifolyólag a jobbmodu földműves inkább lemond a sok gyermekben rejlő boldogságról, csakhogy gyermeke osztatlanul élvezhesse azt a vagyont, amely az apának tekintélyt, társadalmi állást, kényelmet és az élet számos élvezetét biztosította, feltétlenül szükségesnek tartjuk örökösödési törvényeinknek megfelelő módosítását, miután ezek még a legkisebb földbirtok szét forgácsolását több örökös között is lehetővé teszik, — abban a meggyőződésben élvén, hogy a földbirtok oszthatóságának korlátozásával elvághatjuk a baj egyik legfőbb gyökerét. 2. Tapasztaljuk, hogy az egygyermekrendszer nemzetpusztitó bűnét elősegítik véderőtörvényeink, amennyiben az „egykét“ azon az alapon, hogy családfentartó, könnyebben lehet kivonni a katonáskodás kötelezettsége alól. Kérjük tehát véderőtörvényeinknek olyképeni módosítását, hogy minden harmadik fiúnak a katonakötelezettség alóli mentessége biztosittassék, mely körülmény szerintünk a szaporuságra kétség kivül mélyreható ösztönként szerepelne. Az a család, mely három vagy négy katonát ad a hazának, megérdemli, hogy a családnak legalább egy férfi tagja föl legyen mentve a katonáskodás alól, mig másrészt ahol csak egy gyermek van, azt föltétlenül be kell sorozni. Tiz család talán méltánytalanságot szenved, de ezer és ezer uj polgárt nyerne a haza. Törvényhozásija^ kimondandó lenne továbbá, hogy egygyermekü családoknál se kivételes nősiilési engedély, se póttartalékba helyezés kedvezménye ne adassák meg, — hacsak az apa vagy anya nem teljesen munka- és keresetképtelen. 3. A magzatéi hajtási bűnök körül való késedelmes eljárás helyett eszközöltessék ki az igazságügyi kormánynál, hogy ily bűnök följelentése esetén azonnal a helyszínén tartassák meg a vizsgálat s az ily ügyek minden fórumon soron kivül intéztessenek el. 4. Céltudatos és következetes állami munkával kétségkívül sokat lehetne segíteni és ezért kérjük, hogy állami bérleteknél, vasúti munkálatoknál és mindenféle állami alkalmazásoknál első sorban a népes családok sarjadékait vegyék figyelembe. Mindennemű pótadóknál pedig nyujtassék kedvezmény a több gyermekkel biró családoknak olyformán, hogy a nőtlen adófizetők pótadójuk 50%-ával, a gyermektelen házasok és özvegyek 40o/o-ával, az egygyermekü családfő 30%-ával, a kétgyermekü család .10°/o-ával fizessenek többet, mig a 3 vagy több gyermekkel biró szülő a pótadóktól teljesen mentesítessék. Minek ápolni oly fát, mely gyümölcsöt nem terem. Tűzre való, nem pedig arra, hogy mások elől elszívja az élet nedveit. 5. Az egygyermekrendszer elterjedését rendkívül előmozdítja az a körülmény, hogy az egyházi és iskolai adó aránytalanul jobban sújtja a népes családokat, mig az egygyermekü család, mely már ezérí is könnyebben élhet meg, csak egy gyermek után fizeti azokat. A szülő gyermeke után 12 éves koráig iskolai adót fizet, azután pedig tizenkét