Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-05-16 / 20. szám
222 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 20. sz. nem történt; a besorozottak száma messze mögötte maradt még azon minimális jutaléknak is, mely a törvényhatóságra megállapítva van. Fel sem tehető, hogy ezen kedvezőtlen eredmény népünk általános satnyulását jelentené, hanem esetleges külső körülmények hátrányos befolyásán kiviil főrésze van bizonyára az eredményben az elmúlt év két sorozásának, melyek folyamán az alkalmas egyének teljesen kiválo- gattatván, az alig 4 hónap után következett folyó évi fősorozáson, a II. és III. korosztályokban katonai szolgálatra alkalmas egyének csak elvétve akadtak. Az általános közegészségi állapot az első negyedhez viszonyítva változást illetve rosszabbodást nem mutatott és igy jónak volt mondható. Leggyakoribb megbetegedések : a légzőszervek meghűléséből eredt hurutjai és gyuladásai, az emésztő szervek hurutjai és az influenza voltak különösen a gyermekek között. A fertőző betegségek közül járványosán uralkodtak : a vörheny Kaposvár városában, Háromfa, Kutas, Drávatamási, Csurgó, Ihárosberény, Kiskorpád, Tapsony, Szent- balázs, Gige és Zsibót községekben, a kanyaró: Csokonya, Ötvös és Visonta községekben, végül hökkhurut: Nágocs községben. Szórványosan ószleltettek: roncsoló toroklob és torokgyík, hasihagymáz és gyermekágyi láz. A trachomával fertőzött községekben a belügyminisztérium által engedélyezett általános vizsgálat beféjeztetvén, az eredmény a következő: Találtatott trachomás Lakócsán 86, Tótujfaluban 16, Szentborbáson 20, Drávaszentmártonban 88, Sztárá- ban 55, Drávakereszturon 12, Babócsán 213, Bolhón 117, Peterhidán 14, Ujnépen 4, Vizváron 38, Barcson 6, Pálfaluban 14. Tájékoztató vizsgálat tartatott a következő községekben, hol is találtatott: Háromfán 12, Aracson 4, Csokonyában 8, Potonyban 5, összeiratott tehát összesen 702 trachomás. A kezelő orvosok utasítva vannak a kezelés pontos foganatosítására, az elöljáróságok pedig a betegek lehető előállítására. Szillban mint uradalmi és gyakorló orvos letelepedett dr. Harer János, a beteg dr. Vedres Mihály karádi községi orvost helyettesíti Dr. Fischer Albert, Dr. Rak- sányi Árpád szigetvári kórházi igazgató főorvos állását ismét elfoglalta és az őt helyettesitő Dr. Szeyfried János a teendők alól felmentetett. Dr. Berzsenyi Zoltán gyakorlaton levő orvos a kaposvári közkórházból Budapestre távozott. A május hóban kezdődő oltás és ujraoltások pontos végezhetésére szükséges előmunkálatok már foganatosítva vannak. Az elmúlt negyedévben született a vármegye területén 3057 csecsemő és meghalt 2420 egyén, szaporulat 637. 1906. év folyamán született a vármegye területén: 12074 csecsemő, meghalt 8745. Ezek közül 7 éven alóli 4246. A születések és .halálozások közötti különbözet tehát 3329. Az állategészségügyi viszonyok kielégítők voltak, a mennyiben sertésvész csak 13, sertésorbánc 5 községben lépett fel, ivarszervi hólyagos kiütés 6, lépfene esetek szintén 6 községben észlelteitek. A haszonállatösszeirások az év elején_ mentek végbe, a tavaszi haszonállat vizsgálatok folyamatban vannak és nagyrészt befejezést is nyertek ; ezen vizsgálatok alkalmával 14 községben találtattak rühkórban szenvedő lovak. A köztenyésztési célokra szánt magánmének felülvizsgálata f. év január 22-én tartatott meg általános kedvezőtlen eredménnyel. Fedeztetési állomás alakíttatott Ádánd, Aszaló, Bábony, Büssü, Gölle, Kutas, Kőröshegy, NagyatádésTörökkoppány községekben 18 meleg- és egy hidegvérű állami ménnel. (Zalavármegyében 34 községben 22 melegvérű és 86 hidegvérű állami mén fedez.) Március hó folyamán Jád községbeli Galambos pusztán fellépett a ragályos száj és körömfájás, valószínűleg Nagykanizsán bevásárolt tinókkal behurcolva. A baj helyliezkötése végett a szükséges óvintézkedéseket elrendeltem és a vészkerületet Jád, Bodrog, Csombárd, Osztopán, Edde, Geszti, Magyaregres és Yárda községek bevonásával alakítottam meg, mégis előre gondoskodtam, hogy a vészkerü-
