Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-11-29 / 48. szám
498 Somogyvármegye Hivatalos .Lapja. 48. sz. Hivatalos másolat. 27435/1906. szhoz. 61013/IV. sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi lkod fokú iparhatóságnak. Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar származásúaknak feltüntetett áruk tekintetében iparhatósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézéséhez, hogy a közönség valótlan jelzések használata által az áru származása tekintetében gyakran félrevezettetik: a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályossabbá és egyöntetűbbé tétele céljából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szerveinek és az itt figyelembe jövő igen fontos hazai közgazdasági érdekek leghiva- tottabb őreinek figyelmét következőkre felhívni. Az ipartőrvény 58. §-a melyszerint „Egy iparos vagy kereskedő sem használhat cégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek“ kiterjed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású áruk bizonyos jelzők, jelvények felhasználásával vagy hamis adatoknak közlésével hazaiak gyanánt tüntettetnek fel. Kiterjed nevezetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félrevezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a cégen, cégtáblán, a nyomtatványokon üzleti leveleken, körleveleken az áru burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, árjegyzékekben akár falragaszokon, akár pedig újság vagy élőszóval való hirdetésekben, sőt magán az árun sem alkalmaztassanak; mert habár a törvény a cég, nyomtatvány hirdetmény mellett magát az árut kifejezetten nem említi is, a törvény célzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető, már pedig az árun magán alkalmazott megtévesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés például a címkén vagy a göngyölcten foglaltatik. A mi továbbá az idézett törvényszakasz: „jelzők“ „jelvények“ „adatok“ szavainak értelmezését illeti, e tekintetben következők tartandók szem előtt: „Jelzők“ alatt a fen forgó kérdés szempontjából oly szavak értendők, melyek alkalmasak arra, hogy az áruk származása tekintetében alapot nyújtsanak bizonyos, a valóságnak meg nem felelő feltevésre, hitre, védelemre. Ilyenek gyanánt pedig nemcsak az oly szavak tekintendők, melyek egyenesen hangsúlyozzák az illető cégnek vagy árunak belföldi minőségét, illetőleg származását, minők pl. „honi ipar,“ „magyar ipar,“ „honi gyártmány“ stb., hanem az olyanok is, melyek a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből ismeretes, onnan kölcsönzött forgalmakra utalnak; minők pl. „Hungária,“ „Pannónia,“ „Széchenyi,“ „honvéd,“ „Einke,“ „magyar korona,“ „alföldi,“ „matyók,“ „palóc,“ „kuruc“ stb. kifejezések. „Jelvények“ alatt az itt szóban forgó szempontból a „jelzők“ értelmezésével kapcsolatban említett szavaknak megfelelő vagyis oly ábrázolatok értendők, melyeknek tárgya szintén a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből valamint művészi alkotásokból van kölcsönözve. Ilyen pl. a turulmadár, valamely ismert hazai középület vagy szobor, valamely történelmi esemény (pl. a vérszerződés) ábrázolása, ilyen a nemzeti hármas szilinek feltűnő módon alkalmazása, a, magyar koronának a magyar címerrel együttesen vagy külön-külön való használata, mely utóbbiakra t. i. a koronára és címerre nézve egyébként már az 1904. évi november hó 16-án 61071. szám alatt a másodfokú iparhatóságokhoz intézett kereskedelemügyi miniszteri rendelet megmondja, hogy amennyiben azok ékitményszerü használata nincs is az 1883 : XVIII. t.-c. értelmében adható engedélyhez kötve, miután az „az illető cikk magyar származására utal s igy a vásárló közönség esetleges félrevezetésére alkalmas, ezen jelzésnek nem magyar származású árukon alkalmazása az 1884. évi XVII. t.-cikkben foglalt ipartörvény 58. §-a értelmében megengedve nincs.“ Végül „adatok“ alatt minden értendő, a mit a tisztességtelen versenynek e vál- fala a törvényben előre szabatosan meg nem állapítható eszköz gyanánt felhasználhat. Ily adat pl. az, hogy ha az iparos nyomtatványain, pl. az áru burkolatán vagy
