Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-11-15 / 46. szám
46. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 471 8. §. Díjszabás egyszeri tényleges tisztításért: a) földszinti kémény nyitott vagy zárt __ ... ... ... ... ... 20 f., b) emeleti kémény (egy emeletig) nyitott vagy zárt... ... ... 30 f., minden további emelet ... ... ... ... ... ........... ... 10 f., c) takaréktüzhely és csöve (egysütős) ................ ... ... 20 f., „ „ (többsütős).. ........................ ... ... 40 f., d) kéményégetós nyitott vagy zárt ... ... _ ... ... ... 50 f., e) uj kémény kiköszörülése _ ... _ _ ... ... ... ... 40 f., f) gyár, malom vagy hasonló ipari kémény, amennyiben a tulajdonos ezen munkálat teljesítésére a kéményseprőt igénybe veszi 800 f., g) kályhacsöve kályhánkint 3 m. alól... ... ... ■. ... ... 10 f., „ „ 3 m. felül... .......................... ... 20 f., h) svéd vagy hasonló jellegű (osztott) cserép vagy vaskályha tisztítása csővel együtt ... ... ... ... ... .. ... ... 80 f., Az a), b), d), e) tételek feltétlen a kéményseprővel teljes:tendők. A c), f), g), h) tételek csak a tulajdonos kívánságára. Kéményt égetni csakis a tulajdonos beleegyezésével és akkor szabad, lm arra feltétlen szükség van s ezt vitás esetben a kéményseprő és az elöljáróság 2 "tagja (biró és 1 elöljáró) együtt, a helyszínén állapítja meg. Javadalmasok által használt épületek kéményeinek kiégetésére a beleegyezést a javadalmas, hivatalos helyiségek kéményeinek kiégetésére pedig mindenkor a hivatalfőnök adja meg. Tüzelő anyagot s segítséget a tulajdonos tartozik szolgáltatni. Szárazságban kéményt égetni egyáltalán tilos. A kéményseprési stb. dijakat a háztulajdonos, vagy éves bérlet esetén a bérlő tartozik viselni. Havi lakókért az a), b) tétel alatti dijak tekintetében a háztulajdonos felelős, akiktől ő tartozik behajtani. Miután díjazás csakis a tényleg teljesített munka után jár, a kéményseprő minden község részére 2—2 megfelelő lapszámmal ellátott A) minta szerinti nyilvántartási könyvecskét tartozik beszerezni, melyből egyik példány a községháznál, a másik a kéményseprőnél áll. Mikor a községben seprés végett kiszáll, a bírónál jelentkezik, a községi könyvecskét magához veszi s a tényleg teljesített sepréseket házán kint a megfelelő lapra és rovatba bejegyezteti vagy bejegyzi s a háztulajdonos, vagy bérlővel igazoltatja mindkét könyvecskében. Amint a község összes házaiban végzett, a község könyvecskéjét a községbirónak ismét visszaadja. 9. §. Minden uj kémény használatba vétel előtt a kémény falán maradt habarcs és sárcsomók eltávolítása céljából a kéményseprő által lehúzandó. 10. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy a községben s a hozzátartozó tanyákon, pusztákon (szőlőhegyekben lakóknál) a kéményseprés a 6. §. szerint eszközöltessék, ezért a meghatározott időszakban minden házhoz elmegy, az előirt és szükséges tisztítást teljesiti; s amennyiben a házbeliek által indokolatlanul elle- neztetnék, erről az iparhatóságnak jelentést tesz. 11. §. A kéményseprő a tisztítás alkalmával meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben és különösen a kémények közelében a tűzveszély elleni kellő rend meglegyen. Az e részben tapasztalt hiányokra vagy a tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra a házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőr- hatóságnál jelentést tenni tartozik. 12. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágitásokat meg adni tartozik. 13. §. Á kéményseprő-iparüzletnek abban hagyása tekintetében az 1884. évi XVII. t. c. 55. §-a az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszése szerint félbe nem hagyhatja, hanem ha azt abba szándékozik hagyni, köteles
