Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-01-18 / 3. szám
17 3. sz. Somogy várni egye Hivatalos Lapja pán azokban az esetekben küldi vissza boríték alatt a megkereső, illetve felhivó bírósághoz (ügyészséghez), melyekben a kézbesités nem sikerül, melyekben tehát a vevénynyel együtt maga a kézbesítendő kiadmány is visszaküldendő. Visszaküldés alkalmával a kir. bíróságok (ügyészségek) mint feltétlenül portómentes hatóságok, a vevény címzésre szolgáló oldalán foglalt „Hivatalból“ jelzést hagyják meg, mig a községi kézbesítő közegek ezt törölve, a „kézbesítési ügyben portomentes“ záradékot használják; a címoldal felső széle pedig, amennyiben a ve- vényt bíróság (ügyészség) küldi vissza, az utóbbi festékbélyegzőjének lenyomatával községi kézbesítő közegek által viszont a következő felírással látandó el: „N. község kézbesítőjétől“ vagy „A _____i községi kézbesítőtől“. A „kézbesítési ügyben portomeetes“ záradékot a községi kézbesítők* azon levelek borítékaira is reá vezetni tartoznak, amelyekben a kézbesithetetlen birósági (ügyészségi) kiadmányokat küldik vissza. A jelen rendeletemmel megállapított válaszos levelezőlap alakú kézbesítési ve- vények, melyek állandósítva a XXI. cs. 44. (polgári) 45. (büntető), foglyos ügyekre külön vörös és 30. (telekkönyvi) raktárszámok alatt vétettek fel a nyomtatványok megrendelési jegyzékébe, a fennálló szabályokhoz képest és füzetenkint (10 darab) 15 fillér — 35% egységárral lesznek a váci kir. országos fegyintézetnél megren- delendők. A vevények kezelésére és a kézbesítések teljesítésére vonatkozó egyéb szabályok érintetlenül fenmaradnak s a bíróságok (ügyészségek) saját székhelyén kézbesítendő kiadmányaihoz az eddig is használt kézbesítési vevények csatolandók. II. Az 1003. évi április hó 13-án 1902. évi T. 86/30. szám alatt kiadott rendelet 3. pontjában foglaltak szerint már figyelmeztetve lettek a kir. bíróságok, hogy oly esetekben, midőn a kézbesités más bíróság székhelyén vagy más törvényszék kerületében fekvő .járásbíróság területén teljesitendők midőn tehát a kézbesítendő kiadmány nem közvetlenül küldetik a községi kézbesítőhöz, hanem az illető bíróság közvetítését kell igénybe venni: a községi közeg helyébe lépett bejelentési hivatalhoz sem lehet közvetlenül fordulni, hanem a kézbesítendő kiadmányt az illető bírósághoz kell küldeni s a bejelentési hivatal esetleges igénybevétele iránt csakis az utóbbi van hivatva intézkedni. Ezzel szemben még most is gyakran előfordul, hogy egyes vidéki kir. bíróságok Budapesten kézbesítendő kiadmányaikat közvetlenül küldik meg a székesfővárosi bejelentő-, mint központi kézbesítő hivatalhoz, s teszik ezt néha oly esetekben is, midőn a bejelentő hivatal még valamely megkeresett budapesti bíróság közvetítése mellett sem volna hivatva a kézbesítésre (pl. a székesfőváros belterületén kézbesítendő polgári kiadmányoknál). Újból is figyelmeztetem ennélfogva a kir. bíróságokat, hogy a T. 86/30. számú rendelet szabályát szigorúan tartsák be s a székesfőváros területén kézbesítendő kiadmányaikat mindenkor a kézbesités helyére nézve területileg illetékes székesfővárosi bírósághoz küldjék meg. III. Tudomásomra jutott, hogy számos bíróság (ügyészség) azokat a kiadmányokat is, melyek akár saját rendelkezése, akár más bíróság (ügyészség) megkeresése folytán a saját székhelyén szervezett bejelentő hivatal által kézbesítendők (1902. évi T. 86/20. I. M. számú rendelet [Igazs. Közlöny XI. évf. 12. száma] és az 1903. évi T. 86/30. I. M. számú rendelet [Igazs. Közlöny XII. évfolyam 4. szám]), posta utján juttatja el az illető bejelentő hivatalhoz s a kézbesités megtörténtéről szóló vevényeket ugyanily'utón kapja vissza a bejelentő hivataltól. Minthogy az ugyanazon székhelyen működő hatóságok, illetőleg közegek közötti postai érintkezés merőben céltalan s e mellett az ügykezelést a kétszeri borítékolás.
