Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-08-16 / 33. szám
354 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 33. sz. vényhatósági közutainak, hacsak nagyobbik részét is kiépíthesse. Hogy tehát a vármegye egyes községei közt és ezeknek a központtal való közlekedését és a közforgalmát némileg is biztosítsa, a vicinális vasutak létesítésének segélyezésére vetette a fősulyt és sikerült is a vármegye területén az 1890- 1906. évre terjedő időszakban 332 0 km. vicinális vasutat kiépíteni. Ezenkívül kiépítette a törvényhatósági közutak azon szakaszait, melyek a kedvezőtlen időjárás beálltával gyorsan megromlottak s az év hosszabb szakában járhatatlanokká váltak. Ezen közlekedési politika mellett sikerült a vármegye egyes községeinek oly forgalmi utakat teremteni, melyeket az év minden szakában használhatott. A vicinális vasutakat azonban ennek dacára sem használhatta ki teljesen, mert kedvezőtlen időben ezeket csak azon községek vehették igénybe, melyek közvetlen a vasúti állomások mellett feküdtek, vágy melyek ezekkel kiépített utakkal voltak összekötve. Ily állapotban voltak a vármegye közlekedési viszonyai az 1894. évi XIV. t.-c. életbelépte alkalmával, midőn is a 638.438 km. törvényhatósági úthálózatból 274.721 km. volt kiépítve, mig 363.717 km. volt kiépítetlen. Ismerve a vármegye területén a kőanyag teljes hiánya folytán az 1.0 km. útszakasz kiépítésének költséges voltát, nem lehetett reménye, hogy a beruházási hitel terhére az összes beépítetlen utak ki fognak építtetni, tehát ismét számot kellett vetnie azon körülménnyel, hogy mely útvonalak, illetve útszakaszok kiépítését határozza el s melyek lennének egyelőre legalább mellőzendők. Nem tévesztette szem elől a bizottság azon körülményt, hogy úgy építési, mint felügyeleti szempontból az útvonalak lehetőleg egész hosszukban kerüljenek kiépítés alá, illetve már kiépített közutak közbeeső szakaszai első sorban lennének kiépítésre előirányzandók. De számot kellett vetnie a fennforgó viszonyokkal, midőn az egész úthálózat kiépítésére kilátása nem volt s mérlegelnie kellett azon közgazdasági hasznot, mely a vármegye közönségére háramlik, ha a kiépítendő utak közé azon útszakaszokat veszi fel első sorban, melyek által a vármegye sok községének a vasúti állomásokhoz való hozzáférhetését biztosítja, mert az egyes, az év minden szakában, altalajánál fogva, többé-kevésbbé járható hosszabb útszakaszok kiépítése által csak néhány község forgalmi viszonyai váltak volna kedvezőbbekké, mig a vármegye községeinek nagy száma, a vasúti állomás közellétének dacára ezt az év egy jórészében meg sem közellithette volna. A felsorolt indokoknál fogva a törvényhatósági bizottság a kiépítendő utak építési programújának összeállításánál csakis oly sorrendet állapíthatott meg, mely a törvényhatóság községei túlnyomó részének közlekedési érdekeit legjobban kielégíti és a kiépítendő utak sor és időrendjét, a programúiban felvett utak fontosságához és forgalmi jelentőségéhez mérten állította össze. Az 1907. évi programúiban azért lett csupán 43.372 km. ut kiépítése felvéve, mert az 1905. évre előirányzott, de a törvényen kívüli állapot miatt megvalósilható nem volt építkezések, melyek kereken 80 kmt tesznek ki, az 1906. év második felében lesznek csak megindíthatok s valójában csak 1907. évben végleg lebonyolíthatók úgy, hogy a mai vállalati és munkás-viszonyok, nagyobb szabású programúi megvalósítását. anélkül is alig tették volna lehetővé. Már az 1908. évre bővebb építési programúi volt megállapítható, mert ezen időre az előzőleg előirányzott építkezések befejezést nyerhetnek, mig az 1909. évre előirányzott építkezésekben kifejezést nyer az egész útvonalak egy hosszban való kiépítésének törekvése, mert az előző évi építkezésekkel a vármegye egyes községei legeminensebb közlekedési és közgazdasági érdekei kielégítést nyertek. Ezen programúiban felvett utak kiépítésével — mely összesen 153,759 km. hossznak felel meg — hozzáadva az 1904—905 években megállapított 107,871 km. részben kiépített, részben kiépítendő uthosszakat, az úthálózat 261,630 km. hosszban
