Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-08-16 / 33. szám
33. sz Somogy vármegye Hivatalos Hajija. 345 A helypénzszedésre jogosított, által alkalmazott s az illető község elöljáróságánál bejelentendő megbízott i'ynemü visszaéléseiért a helypénzszedésre jogosított felelős s a kiszabott pénzbírság is utóbbit terheli, az e szakasz alapján kiszabott pénzbírság ama község szegény-alapját illeti, amelyben a visszaélés elkövettetett. 14 § A helypénzeédulák az ellenőrző közegek felszólítására felmutatandók. A cédula hiánya a helypénz újból való megfizetését vonja maga után. 15. § Díjazás mellett csak olyanok gyakorolhatják az alkuszi üzlet közvetítést, kik arra iparhatósági igazolványnyal bírnak, helyben vannak megadóztatva s egyebekben az 1875 évi XXXYIÍ. tcikknek az alkuszokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelnek. 16. §. Ha a vevő valamely megalkudott árut más készletével összekever vagy ráöntet, az árunak sem mennyisége, sem minősége ellen kifogást többé nem tehet, ha pedig a megalkudott árut a piacról vagy vásárról el viteti, vagy ha az árut saját vagy másnak lakásán, vagy raktáraiban elkülönített helyen kiönteti, csupán a meny- nyiség ellen tehető kifogás. 17. §. Az adó-vevők üzleti érintkezéseiből eredő sérelmeknek az illető felek által a vásár színhelyén való nyilvános és lármás elintézése szigorúan tiltatik. 18. §. A vásáron minden adás-vevés a fennálló törvény értelmében csak a inétermórték szerint történhetik. A vásáron talált minden más mérték elkoboztatik. 19. §. Az adás- vevésnek az illető felek által való ellenőriztetése céljából a községházánál levő hatósági mérő készülékek díjtalanul használtatnak, kivéve mégis a gabona és kocsi-mázsát, melynek használatáért a megállapított dijak fizetendők 20. §. A gabonakocsik a vásártér kijelölt helyén lehetőség szerint egyenes vonalban helyezendők el, úgy azonban, hogy az első sorok búzával rakottak, a hátulsó sorokba egyéb gabonanemüekkel rakottak jönnek. Vegyes gabonával rakott szekér-tulajdonosoknak szabadságában áll bármely sorba állhatni. Az utcákban és gabona-eladásra ki nem jelölt tereken gabonát eladni és venni tilos. 21. §. Minden gabona csak métermérték szerint adható el, melyhez képest az ár meghatározása 100 kgr.-ként történik. 22 §. Az egyes zsákok súlya (tara) kölcsönös megegyezéssel előlegesen megállapítandó. Ha ez nem történt volna, akkor minden száraz állapotban levő zsák darabonkint 1 kg.-mal számittatik. 23 §. A lemérést az eladó akár a községi mérlegen, akár pedig a vevőén eszközölteti. Ha a mérlegezés a községi mérlegen történt, akkor a vevő köteles az illető mázsáló közeg által kiállított inázsáló cédulán kitüntetett súlyt, mégis a zsák- suly leszámításával átvenni. 24. §. Ha a mérlegezés a vevő mérlegén szándékollak k, akkor csak az esetben engedtetik meg, ha a vevő szabályszerűen szerkesztett és hitelesített mérleggel és hozzávaló sulyokkal bir. Az ilyen mérlegen kiemelhető mérleg vagy mozékony egyenlítő alkalmazása szigorúan tiltatik s ilyen magánmérlegeknél a normális nagyságú hid alkalmazása is megköveteltetik. Egyáltalában az ily magánmérlegeknek minden tekintetben oly szerkezettel kell bírni, hogy azokon semmiféle visszaélés ne történhessék. 25 §. Ha az eladónak a vevő mérlegén eszközölt felmérésnél aggálya merülne fel, jogában áll a felmérést hatóságilag eszközöltetni, mely esetben a mérlegezés költségét a hibás tél tartozik viselni. Aki a métermértékeket illető szabályokat megszegi, az 1879. évi XL. teikk 136. §-a értelmében büntettetik. 26 §. E szabályrendeletben megállapított rendőri tilalmak vagy rendelkezések megszegése kihágást képez s amennyiben az nem valamely más törvény, kormány- rendelet, vagy szabályrendelet alapján büntetendő, jelen szabályrendelet alapján 100 koronáig terjedhető s az 1901. évi XX. teikk 23-ában jelzett célra fordítandó pénz- büntetéssel, nem fizethetés esetében megfelelő elzárással büntetendő.
