Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-08-02 / 31. szám
308 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 31. sz. menyért hivatalvesztésre ítéltetik, gyermekei azonban, ha különben a feltételek meg vannak, ellátási igénynyel bírnak s szülők nélküli árváknak tekintendők, 3. ideiglenesen, ha ismét férjhez megy, házassága tartamára, 4. ha pedig az özvegy második férje halála után akár ezen, akár más nyugdíj- alapból ismét nyugdíj-jogosultságot szerezne, ezen nyugdij-alapból csak azon többletre tarthat számot, illetve jogosult, melylyel az első férje után esedékes nyugdíj összege második férje után nyert nyugdij összegét fölülmúlja. 24. §. Nyugdijképes, vagy nyugdíjas állapotban elhunyt rendes tag törvényes gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek, mely neveltetési pótlék az atya nyugdíj-illetményének negyed részében állapittatik meg olyképen azonban, hogy a gyermekeknek járó neveltetési pótlék az özvegy nyugdijával együtt a férjét elhalálozásakor illetett nyugdij összeget meg nem haladja. 25. §. Az előző §-ban körülirt neveltetési pótlék mindkét nemen lévő gyermekeknek 20 éves koráig jár. 26. §. A neveltetési pótlék azonban az árvák 20 éves kora előtt is megszűnik: 1. Ha a leány férjhez megy, 2. ha bármely nemen lévő árva becstelenitő bűntett, vagy abban való részesség miatt jogerejü Ítélettel elitéltetik, 3. ha az árva magyar állampolgár lenni megszűnik. 27. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. 28. §. Azon gyermekek ellátási járulékát, kik hazai tanitóintézetben iskolába .járnak, vagy képző (vagy ipar) művészetet tanulnak, a választmány a 20 éves életkor elérte után, legfeljebb azonban a 24-ik életév betöltéséig meghagyhatja, ha jó előadásukat bizonyitványnyal igazolják s az alap jövedelmei azt megengedik. 29. §. Elmebetegség, nyomorékság folytán fenforgó munkaképtelenség esetén az árvák 20-ik életévük betöltése után is részesitendők a részükre megállapított ellátásban. 30. §. A nyugdíj alap ügyeit a m. kir. belügyminiszter felügyelete és a 31-ik §-ban jelzett választmány véleményének meghallgatásával a törvényhatósági közgyűlés intézi; kivévén a 38. §-ban jelzett kölcsön ügyeket. 31. §. A nyugdij-alap ügyeit a nyugdij választmány készíti elő, melynek egyformán szavazatképes tagja az alispán, mint elnök és a tiszti főügyész, akadályoztatásuk esetén pedig törvényes helyettesük a főjegyző, illetve a tiszi alügyész és 24 választmányi tag, kiket a megyei közgyűlés 3 évre választ oly kép, hogy fele rendes tagok sorából választandó. Ezek közül 8 jegyző, 3 orvos és 1 állatorvos legyen. Jegyzője az alispán által kirendelendő vármegyei aljegyző. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett a legközelebbi törvényhatósági közgyűlésen uj tagok választandók. 32. §. A nyugdij-választmány feladatát képezi: 1. Az ellátásért, vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek, mégis a 10-ik §. értelmében hivatalból felmentettek és hozzá bejelentettek nyugdíjazásának s ellátási, illetve nyugdíj-illetményeiknek, az alapszabályok értelmében való véleményezése. 2 Az ellátást, vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve cinéit panaszok feletti véleményadás. 3. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint iktatandó be. Kivánatra a kisebbség véleménye is jegyzőkönyvbe veendő. 4. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarhatnak. 5. Megállapodásaihoz az elnökön kívül legalább 4 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében elnök szavazata dönt.
